Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879
— 06 — 4%-os kamatja 4 ezer millió frankot tesz. Ausztria-Magyarországnak államadóssága tesz 38-15 millió forintot, a melyből minden egyes egyén fejére 110 forint adósság nehezedik, melynek terhét viselni tartozik. A nemes érezek sulymértéke és az ötvény finomsága. A nemes érezek a forgalomban vegyitetlen állapotban ritkán, vertpénzeknél azonban soha nem fordulnak elő, vegyítés által az ezüst és arany keményebbekké lesznek, igy alkalmasabbak a földolgozásra s használat által sem kopnak el annyira. A nemes érezek vegyitéke nemtelen érczczel ötvénynek hivatik és pedig vörös ötvénynek, ha arany vagy ezüst rézzel vegyittetik, fehér ötvénynek, ha arany ezüsttel és vegyes ötvénynek, ha arany ezüsttel és rézzel kevertetik. Az ötvény összes súlyát teljsulynak, az ötvényben foglalt nemes érezek súlyát szinsulynak nevezzük, a benne lévő vörösréznek súlyát pedig pótsúlynak mondjuk. Az ötvénynek értéke csakis a benne lévő nemes ércztől függvén, minden ötvénynél a teljsuly meghatározásán kívül, még annak vegyitési viszonyát is kell ismernünk, ezen viszony finornnágnak hivatik; az ötvény finomsága alatt tehát a teljsulynak és szinsulynak egymáshozi viszonya értendő. Különböző államokban a nemes érezek és pénzek súlyának meghatározására a kereskedelmi sulymértéktől egészen különböző sulyegységek használtatnak s a finomság is különféleképen jelöltetik. Az osztrák-magyar birodalomban a nemes érezek sulymértékeül használtatott a márka. A márka Németországból eredt, felét tette egy régi német fontnak, felosztatott 8 obonra, egy'obon 2 latra s egy lat 4 nehezékre. Minthogy a font és igy a márka is Németország különböző részeiben igen eltérő volt, 1524-ben általánosan a kölni márka lett elfogadva = 233-87 gramm. Ausztriában a kölni márkán kívül még bécsi márka is létezett, mely az előbbinél nehezebb volt és pedig oly arányban, hogy 5 bécsi márka 6 kölni márkával volt egyenlő. A bécsi márka —280 64 gramm. Egész 1858-ig a kölni márka használtatott, de ezen évben a nemes érezek sulyegysége gyanánt az osztrák német pénzszerződés által a vámfont, 500 gramm fogadtatott el. Az arany és ezüst finomsági tartalmának meghatározásánál különböző fölosztás használtatott s részben ma is használtatik. A márka fölosztatott az aranynál 24 karatra, egy karat 18 szemerre s igy összesen a márka fölosztatott 288 szemerre. Az ezüstnél a márka fölosztatott 16 latra, egy lat 18 szemerre s igy összesen 288 szemerre. A márkának beosztása arra is szolgált, hogy az ötvény finomságát kifejezze. Igy a 20 ka-