Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 67 — ratos arany oly arany ötvény volt, melyben 24 sulyrész között 20 sulyrész arany és 4 sulyrész toldalék van, 2

0 « arany ötvény; igy a karatos, l

0/a< karatos stb. Ha az ezüst 13 latosnak mondatik, az alatt értetik, miszerint az ezüst ötvényben 13 rész ezüst és 3 rész nemes érez van, 1

3'i

6 ezüst ötvény; épen igy ,

0/i6, 8/i6 ezüst ötvény. Ezen időből származott az 1, 2 és 3 számú aranypróba, ugyanis: Nr. 1 számú arany ötvény volt a 7 karat 10 szemer finom keverék 9 13 1 11 " D n n 1 » n » „ „ „18„ 5

n „ n s e szerint nyomatott a bélyeg az aranyból készült tárgyakra. Ezüstből készült tárgyaknál csak kétféle próba volt használatban, u. m. a 13 és 15 latos, az első Nr. 13. a másdik Nr. 15 próbával volt ellátva. Ujabb időben a finomság ezredrészekben fejeztetik ki. 1866 óta az osztrák magyar birodalomban törvényes rendelet folytán minden arany és ezüst ékszert próbabélyeggel kell ellátni, e végből négy finomsági fok állíttatott föl. 1 1 számú arany 920 ezred finomságú arany ötvény. 2 , „ 840 „ Az aranynal , „ 7r

n í 3 11 » ' » n » n 4 » i) 580 „ „ n » 1 szánni ezüst 950 ezred finomságú ezüst ötvény. Az ezüstnél 2 , » 900 „ „ „ 3 n n 800 „ „ na ' ^ n » n n n n Az arany tárgyakra vert bélyeg Apolló főt ábrázol, melyet domború, homorú és egyenes vonalok határolnak, azzal a rendeltetéssel, hogy az ötvözet arany tartalmát fejezze ki. Az ezüst tárgyakra verendő bélyeg Diana főt mutat, mely vagy egyenes, vagy görbe vonalokba van befoglalva, ezekből lehet azután megtudni az ötvény finomságát. Európa főbb államaiban a nemes érezek súlyának és az ötvény finomságának meghatározására következő sulyegységeket használják. Francziaorszátjban 1795 óta a nemes érezek mérlegelése a kilogramm szerint -történik s a finomság ezredrészekben nyer kifejezést. Ugyanezen törvény fogadtatott cl Olaszország, Belgium, Schweiz, Németalföld, később Ausztria-Magyarország, Görögország, Oláh- és Moldvaország által.