Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 2 fi- — és 90 perczent platina tartalommal, mert ez keményebb a tiszta platinánál, — hőmérés és kiterjedésre stv. vonatkoztak, bevégezte; utolsó ülésén 1872. oct. 12-én élénken hangsúlyozta az értekezlet az érdekelt államok előtt a nagy hasznot, mely egy nemzetközi mértékhivatalnak — Bureau international des poides et mesures — Párizsban leendő alapításából származnék, s megbizta a tiszti kart, forduljon a franczia kormányhoz azon kérelemmel, méltóztatnék az értekezlet óhajtását a mértékhivatal felállítására nézve mindazon államok kor­mányaival diplomatiai uton közölni, melyek az értekezletre képviselőt kül­döttek s méltóztatnék mindezen kormányokat egy oly szerződés kötésére föl­hívni, melynek értelmében közegyetértéssel és lehető legrövidebb idő alatt a nemzetközi mértékhivatal az értekezlet által ajánlott alapon létre jöhetne. A franczia köztársasági kormány készséggel felelt meg e kérelemnek. 1875. martius 1-jére egy doplimatiai értekezletet hivott össze a nemzetközi mértékhivatal kérdésének tárgyalására. Az értekezletre 20 állam küldött meg­hatalmazottakat, Ausztria-Magyarországot gr. Apponyi párizsi nagy követ kép­viselete. Az értekezlet tárgyalásait 1875. május 20-án fejezé be, s a szerződő államok között egyezmény jött létre, mely szerint: a szerződő felek kötelezik magukat közköltségen egy tudományos és állandó nemzetközi mértékhivatalt alapittani és fönntartani, melynek székhelye Párizs legyen. A hivatal egy külön helyiségben helyeztetik el, mely a nyugalom és állékonyságra nézve teljes biztosítékot nyújt. A már megalakult bizottság maga választja titkos szava­zattal elnökét, titkárát és a hivatal igazgatóját, ki is az elnökkel vagy titkárral nem lehet egy országból való, a tisztviselőket az igazgató nevezi ki, a költsé­geket pedig a szerződő államok viszik. E szerződés tizenkét évre tart, tizenkét év lejártával, a mely állam ki akar lépni a szövetségből egy évvel előbb tar­tozik bejelenteni szándokát, a kilépő állam ezzel le is mond tulajdon jogáról. Megjegyzendő még: A terem ajtaja, hol a nemzetközi prototypek őriztetnek, három kulcsra jár; az egyik kulcs az Archives de Francé igazgatójánál, a másik a bizottság elnökénél, a harmadik a mértékhivatal igazgatójánál áll. Külön-külön egyikök sem léphet a terembe. A régi zsidók mint fönnebb irtuk a prototypeket a jeruzsálemi temp­lomban, a romaiak a Capitoliumban, a kereszténység első századaiban pedig az egyházakban őrizték. A mai kor, megfelelőleg az idők szellemének, a művelt nemzetek közegyetértésével állit számukra egy közös szentélyt, hol azok gon­dosan őriztessenek. Az ezen hivatal felállítására vonatkozó törvényczikket a magyar ország­gyűlés 1875. deczember közepén elfogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents