Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

-Á.ltalános rész. I Mértékek, A) A mértékek eredete és fejlődése egész a nyugat-romai "birodalom megdüléseig. f

szellemi vagyon utáni küzdelem, az ismeretek szerzése és gyarapítása ép oly régi, mint az élet és lét küzdelme. A legkorábbi idők óta valamint í egyesek, ugy egész nemzetek és népek sietve versenyeztek a találmányok és fölfödözések elsőségeért. A mértékek, melyekre minden korban szükség volt, a pénz vagyis csereeszköz és értékmérő, mely kezdettől fogva az emberi szorgalom és cselekvés főrugóját képezte, kicsiny magból származtak, de idő folytán csakhamar annyi mellékhajtással, annyi elágazással birtak, hogy az egyszerű magocskából keletkezett s utóbb óriási fává fejlődött rendszerben alig ismerhet valaki az eredeti kisded növényre. A mérték is ép ugy mint minden, a mi létezik, bizonyos szükséglet kielégítésére keletkezett s tovább fejlődött azon haszonmérve szerint, melynek eszközlője volt, gyakran módosítva a különböző befolyások vagy a körülmények behatása alatt, melyek közé idő folytán került; s kutatván első keletkezését, midőn még ment volt minden idegen befolyástól, rendesen fölismerhetjük első rendeltetését, annak föltételeit és eredeti természetét is. A mértékek folytonos fejlődésének és tökélyesbülésének előadása megköveteli, hogy azon okokat és körülményeket is vizsgálódásunk körébe vonjuk, melyek a népeket ezeknek fölfödözésére és tovább fejlesztésére vezérelték. S ha egy pillantást vetünk a mértékrendszernek az emberi élethez való viszonyára, azon meggyőződésre kell jutnunk, hogy a népek legkezdetlegesebb 1*