Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 2 fi- — párizsi csillagdában — Observatoireban van letéve, szintén Lenoir által készíttetett, csakhogy alkalmasint valamivel későbben, mivel hitelesítése csak 1806-ban történt. Az Archives-beli kilogramm — etalon prototype du kilogrammé. — Fortin által készített platina-henger, melynek alsó és fölső lapjain a szélek kissé gömbölydedek. Méretei 3-5 Celsius hőmérsékletnél a következők: közép átmérője 39 495 millimeter közép magassága 39796 „ az ebből kiszámított térfogat egyenlő 48-75 94 köbcentimeterrel. Ezen platinahenger súlya légüres térben ábrázolja a kilogrammot. Ezen mintamértékekkel történnek az összehasonlítások. 1848 előtt az idegen államok megbízásából tett összehasonlításoknál részint az Archives-beli etalonok, részint az Observatoire métre á boutja használtatott. Mivel azonban a francziák az Archives-beli etalonokat nemzeti kincs gyanánt őrzik s attól tartanak, hogy a sokszori használat ezen mintamértékeknek ártalmára válnék, 1848 után a franczia kormány elrendelte, hogy ezentúl mind az országos, mind pedig az idegen államok megbizásából tett összehasonlítások a Conservatoire etalonjaival történjenek, csak egyes rendkívüli esetekben engedtetvén meg az Archives-beli mintamértékek használata. Noha az uj méterrendszer csakhamar kivívta a tudományos világ elismerését, még is annak gyakorlati elterjedése elé sok akadályt görditett a nemzetek büszkesége, féltékenysége s az emberi természetnek azon gyengesége, mely a kevésbbé jót is szivesebben türi s viseli az ismeretlen s még nem tapasztalt jobbnál. Sokan különféle oldalról támadták meg az uj mértékrendszert.Voltak, kik, azért nem ajánlották annak elfogadását, mivel a meter franczia nemzeti mérték, minthogy a Párizson keresztül menő délkör méretett meg s vétetett föl alapul. Ezen ellenvetés azonban eltörpül, ha meggondoljuk, hogy a föld gömbalaku levén, a délkörök mind egyenlők, s miután a földet vették föl az uj mértékrendszer alapjává, egy délkört csak föl kellett venni s megmérni. Hasonló ellenvetést lehetett volna tenni a postdami, vagy bécsi délkör ellen is. Voltak, kik azért támadták meg azt, mivel a becsúszott csekély hiba miatt a természetes meter valami parányival nagyobb, mint a francziák által megállapított törvényes meter. Ugyanis Bessel hírneves német tudós 1837-ben utánmérte a délkört, pontosabb mérőeszközök álltak rendelkezésére, mint 40 évvel előtte a franczia akadémiának, s ezek segélyével kimutatta, hogy a délkörnek negyedrésze nem 10 millió meter hosszú, mint a franczia akadémia azt találta, hanem 856 meterrel hosszabb. Ez azonban korántsem dönti meg a franczia méterrendszer