Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 81 — hitelét vagy hasznavehetőségét, sőt annak mintegy próbáját képezi, mert 856 meternyi hiba 10 millió meter hosszúság mellett szót sem érdemel. Noha Besselnek mérése megbízhatóbb is, a meter még is megtartja azon főtulajdonságát, hogy a természetből van véve, ugyanis ha bármikor, noha nem is valószínű, de mégis elvesznének a meternek valamennyi hiteles példányai s azt a föld utánmérése által újból ki kellene keresni, az eljárásbani különbség csak abban fogna állani, hogy ekkor a délköriv negyedrészét nem 10 millióval kellene majdan osztani, hanem a Bessel által talált 10'000856 al. Számos ellenvetések tétettek még a méterrendszer elfogadása ellen, de valamint minden nemes és fönnkelt eszmének léte harcz és küzdelem s csak ezek után a győzelem: ugy a méterrendszer is először csak a tudományos világban küzdötte ki a tért, később azután egymás után fogadták el azt a gyakorlati életben is a nemzetek. Hazánk tudósai is ezt használták a tudományban, az a következőkből is kitűnik. 1844-ben a párizsi Observatoire Gambey hires műszerésznél oly métermintát rendelt meg, melyen a meter hossza nem a két véglap merőleges távolsága, hanem a hosszlapra húzott két harászt vonás által jelöltetik, tehát megrendelt oly metert, melyet tudományos nyelven métreá trait-nak szokás nevezni. A megrendelt mintameter elkészült, a csillagda azonban késett annak átvételével. Ugyanezen időben Nagy Károly hazánkfia, magyar tudós, Párizsban lévén, Gambeynál mint vevő jelentkezett, a fönnemlitett metert az általa alapított bicskei csillagda számára megvette, s azt magával el is hozta, ugyanekkor ő Gambeytől platina kilogrammot is vásárolt. Nem sokára ezután Magyarországban kitört a szabadságharcz, e hazának minden hű fia, közöttük Nagy Károly is, örömmel ragadott fegyvert, hogy visszaszerezzék a nemzetnek alkotmányos jogait. De fájdalom a nemzet ismét leveretett, hű fiai életükkel adóztak vagy hazátlanul bujdostak idegen földön, a győzök élve jogaikkal lefoglalták a leghívebbek birtokait, igy a többi között a bicskei csillagdát is lefoglalták, s annak kitűnő fölszerelvényeit Bécsbe vitték. Midőn 1867-ben édes hazánk visszakapta alkotmányát, a bicskei csillagda fölszerelvényei is megcsonkítva visszakerültek a hazába, részint a tudományos akadémiának, részint pedig a pesti egyetemnek adattak át, igy került a Nagy Károly által 1844 ben Párizsban vásárolt meterminta és kilogramm az akadémia birtokába. Midőn a magyar országgyűlés elhatározta a méterrendszer behozatalát a földm. ipar és keresk. ministerium 1869. decz. 29-éről kelt átiratában azon kérdést intézte az akadémiához: váljon mily föltételek alatt volna hajlandó a magyar államnak adni a Nagy Károly-féle platina-métert és kilogrammot, mely