Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

mentén, hanem ezen tul is messze földre el voltak terjedve. Igy volt a kölni kereskedelmi fonttal is, mely 486 grammot tett s felosztatott 16 unciára, ennek fele 8 uncia tehát 240 gramm volt. A később általánosan használatba jött nemes érezek sulyegysége a hires kölni marka, ezt hihetőleg I. Ottó hozta be a harezhegységi ezüstbányák megnyitása alkalmával, s ezen kölni marka mint a nemes érezek sulyegysége még nagyobb elterjedést nyert, mint a kölni kereskedelmi font, a melyből származott s a melynek épen felét tevé. A kereskedésnek második fővonala volt a Duna, ezen hatalmas folyam mentén tehát Bajoroszágban, Austria és Magyarországban egy a kölni fontnál nagyobb suly vétetett föl alapul s ez dunai fontnak hivatott; 6 kölni font volt egyenlő 5 dunai fonttal s tett 560 grammot s ezen sulyegység mint kereskedelmi font használtatott nálunk egész a legújabb időkig. A Duna torkolatánál, a Fekete tenger partvidékén, Orosz- és Lengyelországban, valamint a Földközi tenger európai részén ismét más sulymértékegység volt használatban, mely orosz fontnak hivatott s tett 408 grammot. Ez nem volt más mint a Nagy Károly által alapított kereskedelmi font. Eredete és elterjedésére nézve nem szabad figyelmen kívül hagynunk a Troys fontot, mely a középkor elején a Nagy Károly alatt hires franczia városban Troysban alapíttatott s egyenlő volt l'A romai fonttal tehát 482 grammal, ennek egy régi mintapéldánya — pile de Charlemagne név alatt — Párizsban őriztetik. Ez volt Francziaországnak kereskedelmi fontja egész a méterrendszer behozataláig s ennek fele 244 gramm képezte Francziaországban a nemes érezek súlyegységet. Az angol Troys font szintén ettől származott. Megemlítendő még elterjedésre nézve az európai és ázsiai Törökországban használt kantar kereskedelmi súlymérték. A kantar majdnem mindenütt 44 okkára vagy 100 rotolora osztatott, egy okka 1278 gramm s igya rotolo egyenlő 560 grammal, mi nem más mint a dunai kereskedelmi font. Igy a népek sulymértékének eredete a romai súlymértékben található. A gyógyszerészeti font, a gyöngy- és ékszerkarat. Bock hires régiségbuvár kimutatta, hogy a nürnbergi gyógyszerészeti font a velenczei fontból származik, ez pedig a régi phoeniciai fonttal teljesen megegyez. A velenczei font — libra grossa — Nobak szerint 476 gramm, ez fölosztatott 12 unciára, ebből 9 uncia, 357 gramm képezte a velenczei gyógyszerészeti fontot, s mivel nürnbergi gyógyszerészeti font is 357 grammot tett, ép ugy a babiloni fél mina is 357 gramm volt bennölc, tehát a közös eredet félreismerhetlen. A gyöngy- és ékszerkarat hazája az ős Velencze. A velenczei libra 2