Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 2 fi- — grossának fele volt az ékszermérték mark— 238 gr., ez felosztatott 8 unciára, egy uncia 144 karatra, s igy egy karat tett 0'206 grammot. Hasonlítsuk össze a legtávolabb népek ékszerkaratjait pl. a velenczei karat = 0 206 gramm, az algieri „ 0-205 „ a bécsi „ = 0 206 „ az amsterdami „ —0 205 „ a lissaboni „ = 9'205 „ a konstantinápolyi „ = 0'199 „ a romai siliqua „ =0198 „ Ezen összehasonlitásból kitűnik, hogy a különböző nemzeteknél használt ékszerkaratok is közös eredetre vallanak. A mértékek a közép- és újkorban. Az előző fejezetben láttuk, hogy a mint a romai birodalom megdültével nyugaton az uj államok megalakultak, első és legfőbb szükségletüknek tartották a mértékek és pénzviszonyok rendezését, s noha kiindulási pontjuk a görög-romai mértékrendszer volt, mindazáltal rövid idő alatt minden igyekezet daczára is a mértékek annyi elágazással, annyi változattal birtak, hogy bátran alkalmazható volt rájuk is a közmondás „a hány ház, annyi szokás, annyi mérték." A történetírók nyilván vallják, hogy az összes ókori népek mértékeiben bizonyos rendszer, bizonyos szabály volt észlelhető, sőt az egyes népeknél, mint a phoeniciek és assyroknál a mértékeknek olyatén rendszeres nyomait találjuk, minőt csak a francziák által behozott méterrendszerben találhatunk; az ő mértékeik nemcsak benső összefüggésben voltak egymással s nemcsak fölosztásuk volt a legczélszeriibb, de még pénzrendszerük is ezen mértékrendszerre volt alapítva. A középkorban azonban fájdalom! eltűnt a rendszer, az egyes nemzetek eltérve a görög-romai mértékektől, egészen uj mértékeket alapítottak s azon kor szelleméhez képest nem hogy egységre egyenlő mértékek behozatalára törekedtek volna, hanem inkább minden kis fejedelemség, város, püspökség azon volt, hogy mértékeik különfélesége által is mennél jobban elszigeteljék magukat egymástól. A középkorban a népek a mértékegység fölvételét lényegtelen dolognak tartották s majd az uralkodó fejedelem kezét, vagy lábának hosszát vették föl hosszegységül, majd valamely tetszőlegesen fölvett vasdarabot vettek föl sulyegységül. Mig a romaiak mértékeik osztályozásában bizonyos rendszert a