Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 7 — körül puhább vagy keményebb héjat, kiilvázat képeznek, melyvil- és szénsavasmész tartalmú anyagból a vérteny vagy chitinből áll'). — Az öt gyűrűből képződni látszó s szabadon mozgó fej viseli a csápokat, szemeket és szájrészeket. A rendesen sok izből (gyakran 100-on felül) álló s sohasem hiányzó csápok igen külömböző alakúak; majd rövidek, rövidebbek mint a fej, majd testhosszuságuak s sokkal hosszabbak mint a test, az egyiknél előre, másiknál hátra, majd felfelé irányulvák; szálidomuak (a czingolánynál), sertealakuak (a futonczoknál), fürészeltek (a szőregnél (Dasytes), hasítottak (a szarvas agancsárnál (Lucanus), lemezesek (a him cserebülynél), töröttek (azormányosoknál), czövek (peszér (Silpha), gyöngyfüzér alakúak (a liszti rejténynél (Tenebrio), majd továbbá szabadonállók, majd tetszés szerint gödrök vagy válukba (keringőcznél) visszahúzhatok; simák, szőr- vagy sertével mezelvék; némelyeknél folyvást mozognak (a fürkészőknél), másoknál a lemezesvégek szétbontakoznak s egyszersmind a légmérsék kikémlelésére látszanak szolgálni; a méhek s hangyáknál találkozás alkalmával érintkező s egymást megértető szervül is használtatnak; egy külföldi farágó rovarnál (Paussus sphaerocerus) pedig a csápok gömbszerü vége éjen át gyenge villogásban jelenkezik 2). A csápok mindezen sajátságai a családok, fajok sőt nemek meghatározására szolgálnak. — A kifejlett rovar fejének mindkét oldalán aránylag nagy, inozgatlan összetett vagy reczés szemeket találunk, melyeknek felülete számos szabályos hat, négy vagy ötszögü; gyakran sertenemü szőrrel környezett reczére van osztva. Minden egyes recze külön szemet képvisel, ugy, hogy egy oly összetett szem számos szemből állA hangyának 50, a házilégynek 4900, a selymér-lepkének 6236, a bőgölynek 7000, az acsának 12,000, sőt némely lepkének 34,000 szeme van! — A recze a kiilvázból eredő átlátszó vastag réteg, melynek csupán belső, néha azonban külső felülete is domború s fénylő közegül szolgál, mely alatt a mellfelé vastagodó jobbadán kúpalakú fényérző készülék, a minden reczének megfelelő u. n. jegecz pálczikák találhatók. Ezen pálczikák alsó része ducz sejtek által a látideg végrostjaival van összeköttetésben, melyeket valamint a jegeczpálczikákat hüvelyként borító külömböző szinü festenyhártya választ el egymástól

3). Ezeken az összetett vagy reczézett szemeken kivül a rovarok homlokán vagy fejtetején gyakran 2—3 egyszerű vagy mellék') Chitin a görög XITCOV öltöny, takaró szótól vétetett; a chitin a felsőbb képzettségű állatok szaruanyagától külömbözik, minthogy maró hamanyban oldhatlan, lángban nem olvad, csak izzik. V. ö. Leunis Zool. 317. §. és dr. Altum-Landois Zool. 80. 1. —

2) V. ö. Ed. Pöppig 111. Naturgeschichte IV. B. 63. 1. és Giebel Zool. 387. 1. — 3) Spamers Convers. Lexicon I. B. 1276. 1. és Margó Állattan 223. 1.