Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 8 ír. d szemek is találhatók, melyek több jegeczpálczikát tartalmaznak ugyan, de a melyeknek mindannyija egy közös lencse alakú szaruhártyával bir s ugyanazon minta szerint alkotvák mint a gerinczeseknek már több segédszervekkel ellátott szemei '). Ezen egyszerű szemek Miiller J. szerint a közellevő Duj a r d i n véleménye szerint pedig a nagyobb távolbai látásra szolgálnak. E mellékszemek oly rovaroknál is találhatók, melyeknek rendeltetése időnként a sötét s szükhelyekeni tartózkodás, milyek például a méhek, darázsok, melyek magok vagy utódaik számára fészket készítenek. — A folyvást sötétben, mint a barlangokban vagy hangyabolyokbau (például a ritkább bunkós rovar Claviger foveolatus Preyss., a sárga hangyák bolyában kövek alatt) élődő rovaroknál a szemek végkép hiányoznak. Az összetett szemek legtöbbnyire ugy vannak helyezve, hogy a rovar egyszerre nem csak felfelé s oldalvást, hanem lefelé is láthat. Strauss - Díirkheim természetbúvár •) szerint az összetett szemek a mozdíthatlan szervezet pótlására alkotvák. Ugy látszik, hogy minden eléjök eső tárgyra külön szemmel bírnak. De itt azon kérdés tehető, váljon a rovarok egyes tárgyat mindkét szemmel egyszerre vagy külön , .. csak egy szemmel látnak-e? Straussro-vaiok összetett szeme. ~

J I. Vázlatos Atmetszetben: a fénytörő reczézett szan.hár- DÜl'kht'illl aZOll Véleményben Vall, tya mint a kiilváz folytatása. 6 jegecz pálczikák a festeny- . „ hártyától körülvéve, c íátideg. ,i a íáudeg duczszeru Szé- hogy nagymennyiségű külömböző vilcsedése. II. Jegecz pálczikák b a hozzáiok tartozó szaru- , , ,. , . , r. , . , .., , bái tya « reczékkel. Erös nagyitáó mellett. . lagltasbail felfogott kepelí SZUliSCgkép zavart okoznának, melyek a rovart egyes pontok megfigyelésében akadályoznák. Valószínűleg időnként csak egyes jegecz pálczika jut azon helyzetbe, hogy az egyenes irányban reáható pontot megláthassa, mely a többihez homályosan vagy épen nem juthat. Ezen látás hasonlítható ahhoz, midőn a szemeink előtt elterülő vidéket szemléljük, ekkor jóllehet csak egy határozott pontra irányozzuk szemeinket, más közeli vagy távoli tárgyakat bár nem elég határozottan, mégis észreveszszük 3). A rovarok kétségkül hallanak is, de hallási szervökről még keveset mondhatunk. Eddig csak az egyenes röpüeknél (Orthoptera) találtattak hallási szervek; így a sáskaféléknél (Acridiodea) a tor hátsó részének mindkét ') V. ö. Margó 284.1. — 2) Strauss-Dürkheim Herkules szül. 1790. Mametban. Jeles müve a Considerations generales sur l'anatomie comparée stb a cserebülyröl, Lyonnet P. Traitc anatomique de la chenille, qui ronge les bois de saule czimü hires munkájával hasonlítható össze. — 3) V. ö Pöppig Illustr. Naturgeschichte IV. 66.1.