Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

volt becsülve, s ha a Magyarbirodalomét 8000-nek veszszük, az osztrák-magyar monarchia selyemgubó-termelése 53,455 mázsára tehető. Tirolban jelesen Roveredo, Ala, Botzen, Bregenz, Riva, s egyebütt a selyemtenyésztéssel a selyem-szővet-ipar is mindinkább nagyobb és szilárdabb alapot nyer '). Európában a nyers selyem-termelés 13,900,000 fontra tétetik, melynek értéke 104 millió tallér

2). Chinában évenként átlag véve, 200,000 ballt (per 106 2/3 font) nyernek. Cliina összes kikötőiből Angol-és Francziahonba, kivált Marseillebe 1861 —1864-ig évenként 300,000, Japánból 20,000 ball vitetett ki Kolb a világ összes selyemtermelését 1120 millió frt. értékre becsüli, melyből Európára 415 millió frt. ár jön :

i). Angolhon selyemáruinak kivitele 7, Francziaországé 154 millió frankot tesz J). Felső Olaszország 27 millió tallérnyi selymet visz ki, mely 70 millió font gubó után s ez pedig 13,100,000,000 selyemhernyó után nyeretik. Kiszámíták, hogy az ezek által készült szálak hossza 6550,000,000 geogr. mértföldnyi hosszúságot tesz s földünket több mint egy milliomszor fogná át

5). A selymérhernyók főbetegségét, egy górcsővi penészfaj (Botrytis Bassiana Pers) okozza, mely „moscardino" név alatt ismeretes, s azoknak halálthozó betegséget okoz. - - Ezen penész az állat belsejében fejlődik s csirmagtartói a bőr felületén áthatván, a hernyót fehér pornemü anyagba (calcino) burkolják.— Audouin vizsgálata szerint a moscardino csirmagjai az egészséges selyemhernyókra úgy mint más fajú hernyókra is átvitetuek s ragályosak. — Állítják, hogy kénsav s halvanynyali füstölés által a penész csirmagjai elpusztulnak anélkül, hogy a selymérhernyóknak ártana. — A betegség gyakori előfordulását megakadályozandók, külömbféle tápnövényt, több kevesebb szerencsével hoztak javaslatba, sőt uj selymérhernyók is lőnek ajánlva, melyek az európai égaljt jobban kiállanák s itthonos növényekkel is táplálhatok. — Franczia hitküldérek Chinából egy láda gubót s két chinai tölgyfa csemetét küldöttek Párisba, melyről az uj hernyók táplálkoznak. — Az egyik tölgy Francziaországban nem volt ismeretes, a másik a Quercus robur egy válfaja, de nagyobb levél s gömbölyű makkal. — Egy selymér, a Saturnia Mylitta F. vagy E r i a s e 1 ymér Kelet-Indiában, a himboj (Ricinus communis L.) s a papir-eperfán (Broussonetia papyrifera L.) élődik és 3 '/•/' hosszá erős selyemgubót szolgáltat. — A franczia honosító társulat a S Cynthia hernyóit szinte Kelet- Indiából, 1854-ben Olaszhon, Dél-Francziaország s Algírban kedvező eredménynyel honosította meg. — A pernyi selymér (Pernyi franczia hitküldértől elne') V. ö. Kőnek Magyarbirodalom statiszt. kézikönyve, 402., 403., 404. 1. 2) V. ö. Dr. Bach 209. 1. 3) Leunis Botanik 982. 1. 4) V. ö. Hunfalvy J. Osz trák birodalom statisztika 92. 1. 5) Dr. Altum és Landois Zoologie 120. 1