Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 73 — vezve 1850.Bombyx Pernyi) vagy tölgyselyinér, Észak-Amerikában, a tölgy­s egy válfaja, a füz- és szilfákon élődik, s könnyen található tápszere miatt a tenyésztésre alkalmatosnak mutatkozik. — A tölgyselymér a S. Mylitta sely­mérrel külsőleg majd megegyez, csakhogy ennek gubója külről sima, amazé pedig laza s gyapjuszerü. A nevezetteken kivül mint selymérek említendők még: a S. atlas vágy Sylhet selymér, mely Hátsó-Indiában s az ind szigeteken narancs levelekkel táplálkozik; a S. Paphia vagy Tusseli selymér, mely Bengáliában a Bombax hepta­phyllum s főleg a Zizyphus jujuba nevü fákon élődik, s durvább selymet ad '). — Végre aMooga selymér (Saturnia Assamensis) Comercolly környékén Assamban, mely annyira becsültetik hazájában, hogy számára hét külömbféle fát tenyésztenek. — 1837-ig Európában a selyemtenyésztés kizárólagos mű­vészének egyedül a közönséges selymér (Bombyx móri L.) tartatott, mig a prágai születésii Helfer tudor, ki a nikobári szigetek vad lakói által (1840) megöletett — más selymérfajokkal (összesen kilenczczel) meg nem ismertetett bennünket'). Vizsgálva ekként a rovarvilág sajátságait, látjuk, hogy szerepök átalán veve nemcsak változatos, hanem fontos is. — Ha létezésök megsemmisülne^ a természet háztartásában kétségkívül nagy zavar keletkeznék, minthogy az állatország egy osztálya sincs oly nagy s sokszoros érintkezés s vonatkozással a szerves élet folyamára, mint a rovarok. Gyakran rejtőzve, mégis csendes te­vékenységük által nagy befolyást gyakorolnak, melyet a sokaság csak akkor ismer föl, ha neki alkalmatlanok, ha kártékonyságukat tapasztalja, vagy ha épen némelyek művészi ösztönét látja, holott annyi tanulság s többször nehe­zen felderíthető életmód s sajátság merül fel életökben, hogy tanulmányozásuk bármely komoly férfiura sem dísztelen, s csakugyan az állatvilág egy osztálya sem részesült oly átalános kutatásban, mint a rovarok. — A görögök s rómaiak sok századdal előttünk vizsgálták a méhek életét s állami beren­dezését, sőt maga Plató is a monda szerint eszményi köztársaságának sajátos képét a méhek állami életében találta volna föl. Azonban minden eddigi kitartó kutatás s szorgalom daczára sem ismere­tes teljesen az állatország ezen osztálya. — Rajta azért ifj ak! munkál­kodjatok e nem csak gyönyörködtető, hanem hasznos téren is szorga­lommal! Kutatásaitok közben kétségkívül találkoztok ugyan nehézségekkel, de azért a küzdelmes tér göröngyei senkit se riaszszanak vissza közőletek, ') V. ö. Leunis Synopsis der Naturg. des Thierreichs 538. 1. 2) Die Natúr Halle 1854. 405. 1. 12

Next

/
Thumbnails
Contents