Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 70 — A hét éves háború végével azonban ezen iparágra is kedvezőbb korszakot deríte föl az országanya gondoskodása ^.—Uralkodása, valamint utódja II. József alatt a selyemtenyésztés meghonosítása nagy erélylyel kisértetett meg. Mindkét uralkodónk kormánya az eper- vagy szederfa-ültetést nemcsak jutalmak kitűzése, népszerű kézikönyvek kiadása

2), oktatás és buzdítás által, hanem határozott parancsolatok utján is terjeszteni igyekezett, minden megyének szigorúan meghagyatván, hogy köz-szedreskerteket létesítsenek, s azokat külön a házipénztárból fizetendő selyemtenyésztési felügyelők gondjai alá bocsássák, minek az lett következménye, hogy a mult század vége felé alig volt megye, melyben legalább egy szedreskert s külön felügyelő nem volt volna. — A selyemgubókat előbb a kincstár váltotta be, s e czélra Eszéken, mint azon vidéknek központján, melyen a selyemipar némileg lábra kapott, selyemtenyésztési felügyelőség lőn felállítva. — Ez időben a selyemtenyésztés már szép virágzásnak indult s 1785-ben 180 ezer font gubó termeltetett. — Azonban a később bekövetkezett hadjáratok, a zilált pénzügyi állapotok, majd a scala a selyemtermelésre nyomasztólag hatottak, mig József főherczeg nádorunk szokott erélyével ezen elárvult gazdasági ágat kezébe nem vette; 1811ben állandó országos selyemtenyésztési bizottság rendszeresítetett, melynek buzgalmát mind a katonai őrvidéken, mind az ország alsóbb megyéiben a legszebb siker jutalmazta, — A gubókért a kincstár által fizetett beváltási díjakat felemelte; azon volt továbbá, hogy a fővárosban selyemtenyésztési példánygazdaság létesítessék, hogy a megyék az ügy lendítése iránt érdekelődjenek, s csakugyan ezen törekvések folytán az ügy újra virulásnak indult; főleg miután 1827-ben sikerült a beváltási üzlet iránt Hoffmann és Goldsteiu bécsi keresk. házakkal bérszerződést kötni, melyek folytán a gubók beváltása jóval szabályosabban s megfelelőbben eszközöltetvén, a termelés eddig nem ismert fejlődést vett, ugy hogy a reá következő tiz év alatt megkettőztetve s a nyers selyem kivitele 1838-ban már 306,000 írtnál többre szaporodott; e mellett a jelzett kereskedő-házaknak az ország több helyein keletkezett beváltó állomásainak szánta folyton emelkedett és 1840-ben már 32 helyen 700 ezer, 1841 -ben 856 ezer ft. váltatott be, miért az i 842-ki első magyar ipar-kiállításon már 11 termelő gyáros és kereskedő versenyzettetéren; sőt miután 1844/«-ben gr. Széchenyi Istvánnak sikerült e téren is a társadalmi szellemet felébreszteni: a selymészet rendkívüli fejlődésnek indult; alakult a sopron -vasmegyei s elyemtenyésztési társulat, utóbb a szegszárdi egyesülőt, keletkeztek selyemszövő gyárak stb., de 1847-ben letelvén a fönnebb jelzett bérszerződés, ') V. ö. Horváth Mih. Az ipar és kereskedés története Magvarországban a három utolsó század alatt. Buda 1840. 117. 118. 137. 138. 1. 2) Sollenegh „Magyar se lyemruha." Pozsony, czimü munkában. i