Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 69 — 3 millió ^zederfa létezett, A szép eredmény azonban a bekövetkezett hosszú háborúk miatt nagy részben megszűnt. Csak 1821 óta kezdték Némethonban a selyemipart újra felkarolni'). Hazánkban III. Káról 1717-ben a temesi bánságot a töröktől elfoglalván, azt gr. Mercy d' Argenteau tábornok kormányára bizta.Ezen lángbuzgalmu fértiu a földművelés előmozdításán kivül, mely hazánk ezen termékeny részében a török iga alatt egészen elhanyagolva vala, a selyemtenyésztést is meghonosította 2). 0 a temesi bánság minden helységében szederfákat ültettetett, s oly nagy buzgalommal fogta föl az országra ezen nagyhasznu, személyére kedveucz tárgyat, hogy midőn néhány csemetét az ültetvényekben megsértettek, halálos büntetést hirdetett azokra, kik ilyen kárt szándékosan tennének. Miután a fák megerősödtek, a selyemhernyók kezelésére külföldről alkalmas egyéneket hivott meg, kik egyszersmind annak elterjesztését is a nép között eszközölnék. Nemsokára gyárt is emeltetett Verseczen s Temesvárott, mely utóbbinak egyik külvárosa, a F a b r i k a, e selyemgyártól vette nevezetét. A szép törekvést kivánt siker jutalmazta. — A temesvári gyár gyönyörű szöveteket kezde szolgáltatni: az elsőt, mint az intézet zsengéjét oly nagyra becsülte a jó király, hogy azt nem gondolá illőbbre, mint a siker Adójának dicsőítésére, egyházi öltönyre (casula) fordíthatni. A második darabbal a királynénak kedveskedett, mi mily tinómul készült, eléggé bizonyítják a királynak adományához kapcsolt eme szavai: „Selbiges sey so eben erst aus Paris gekommen." — Azonban Karol és Mercy halála után ezen fiatal intézet sokat szenvedett, minthogy M. Terézia uralkodása első éveiben veszélyes és hosszas háborúkba bonyolódván, figyelmét reá nem fordíthatá. — A bécsi bank az egész temesi bánság birtokába jutván, a Mercy által megkezdett javításokat folytatá ugyan s figyelmét a mocsárok kiszárítása, uj helységek telepítése s a földművelés emelésére fordította s e tekintetben szinte nagy hasznára volt az országnak: mindazáltal nehogy a magyar az osztrák gyárakkal versenyezzen, a selyemtenyésztést nemcsak elő nem mozdítá, hanem a nagy vám s harminczad által majdnem végkép el is nyomta, melyet a bánság határain állított fel. Minek nemcsak az a káros következménye lön, hogy a bánsági selyemtermelés pangásba esett, hanem az is, hogy e/en áldásos iparág onnét, mint kellett volna, s már Káról kormánya alatt valóban kezdett is, az ország más vidékeire gyorsabban nem terjedhetett, ennélfogva az ország lakói ezen iparággal bővebben meg nem ismerkedhetvén, nem nyerhetének alkalmat szederfákat ültetni .s selymet tenyészteni. — ') Dr. Bach 200. lap. 2) Kisebb mérvben már 1680. az olasz származású Passardi János P. Baranyamegyében, Aranyoson, részjószágot vévén, itt selyemtenyésztéssel foglalkozott s I. József által 1708. magyar nemességgel jutalmaztatott.