Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 34 — egyideig mozdulatlan marad. A holtnak tetetés oka valószínűleg abban rejlik, hogy némely ragadozó rovarok, úgymint a nagyobb ragadozó emlősök csak a frissen ejtett zsákmányhoz éreznek étvágyat s rendesen az ál-holtat ott hagyják. — A ferejt (Cryptocephalus Geoffr.) legczélszerübb a cserje alá tett kendővel fogni: mert veszélyben ő is összehúzván lábait, leesik s a fii közt gyorsan elbújik. 5) A gyorsaság, melylyel elleneik elől menekülni igyekeznek, például a közönséges balba, mely testhosszánál 200-al nagyobb ugrásokat tehet, némely orrmányos rovarok mint a bükk-ugrász (Orchestes fagi Gyll.), a sáskák, szökönczök (Haltica), a holyvafélék (Stapliylinida); a czingolányok a futást s repülést egyaránt használják menekvésre, mások pedig csak gyors repülésök által igyekeznek szabadulni, mint a legyek, lepkék s acsafélék. 6) Némely rovart a növényhez, melyen él, hasonló s z i n véd az üldözés elől; igy a zöld paizsdát (Cassida viridis F.), a zöld zöcskét (Locusta viridissima L.), a növénynek, melyen tartózkodnak ; zöld szine; némely poloskaféléket, mér ész hernyókat, a kékcsallang hernyóját (Catocala Fraxini L.), többet az éjenczlepkék közöl (Noctuidae) s a nappaliakat is hasonlólag a tárgyak szine védi, melyeken tartózkodnak, amazoknak, midőn nyugvó állapotban vannak, szárnyaik ormosán, emezeké függélyes irányban összecsapva állanak, mindkét esetben sokszor a tárgytól, melyen ülnek, alig külömböztethetők meg. Ki rezeda-bokrot ápolt ablakában, gyakran tapasztalhatta, hogy az ágacskák oldalai megkopaszodtak, további vizsgálatból azonban arról is meggyőződhetett, hogy a kárt kékes-zöld szinü hernyók okozták, melyek szinök oltalma alatt űzték vendégeskedésöket. Ilyen a határunkban is némely évben gyakori homoki csórva (Opatrum sabulosum F.)

; melynek rovatkás teste agyaggal van bevonva, — 7) Némelyeket alakjok is véd. — Braziliában vaunak Tál tor faj ok (Mantis), melyek száraz vagy zöld növénylevelekhez a csalódásig hasonlítanak, ugy hogy vándorleveleknek is nevezik őket, ugyanott a köznép közt azon álhit él rólok: hogy növényekké változnak át. — 8) Másokat véd a nagy élet szívósság is. A négy pettyes bubár (Scolia quadrimaculata) egy alkalommal nemcsak a tűről szabadította meg magát, melylyel egy természetbúvár keresztül szúrta, hanem még a nagy gonddal összegyűjtött s vele egy dobozban szinte foglyul ejtett rovarokat is felfalta, Roger tudor a bujnok egy fajáról (Helops quisquilius F.) beszéli, hogy ezt egy éjen át borszeszben tartotta s másnap tűre szúrván még 8 napig élt. A legtöbb rovar, hogyha erősen bezárt üvegbe tétetik, melybe néhány csöpp chloroformot öntenek, másnap már nem él. A Helops quisquilius legtöbb esetben még ál-halott, s néhány óra múlva újra magához tér Ha ugyanezt egy üvegbe tette, melyet borszesz lángon addig forgatott, mig a rovar minden mozdulattal felhagyott, újra magához tért, s még