Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 28 — őszkor azonban a lépekre többé nem eresztetnek, hanem a kas fenekére hajtatnak, s ott éhen elvesznek vagy a dolgozók által megöletnek. — A nőstények vagy királynék az állani legkiválóbb alakjai, a dolgozókéhoz hasonló fej, 12 izü csáp, fogazott rágószerv, hosszúkás hegyes potroh s görbe fulánk-hüvelylyel bírnak, de sem kosárkájuk sem keféjük nincsen. Minden kasban legtöbbnyire egyetlen királynén s a 0—800 herén kivid, gyakran 40,000 dolgozó is van. Ha a petéből kikelt méh-álczák 8 naposak, bebábozzák magokat s a sejt azután a dolgozó méhek által tinóm viaszfedéllel befedetik, mely a dolgozók bábjainál egyenes, a herékénél pedig ívalaku. — A királynék kifejlődése a pete-időszaktól kezdve a tökélyetes rovarig 16, 17, a dolgozóké 21, a heréké pedig 24 nap alatt történik. — A mézelő méhet napjainkban vadon már nem igen találjuk, minthogy a történelem tanúsága szerint az emberek legrégibb idők óta tenyésztésével foglalkoznak. — A melleknek vadállapotban odvas fák szolgálnak lakhelyül, tenyésztve pedig kasokban tartatnak, melyek közt a legújabb időben alkalmazott D z i e r z o n-félék a legczélszerüebbek, melyekben a lépek mozdítható pálezikák vagy rámák között vannak, s alkalmazásuk által a méhek élete is meg vagyon kiméivé '). — A méhek a viaszrakást, miután előbb a kast gondosan kitisztogatják, felülről kezdik s addig illesztenek sejtet sejthez, inig egy 15" magas, 10" széles, s mintegy 9000 sejtből álló függőlegesen lecsüngő viaszlépet nem készítettek. Több ily lépet ezután egymás mellett párhuzamosan megerősítenek, de ugy, hogy mindegyike közt fél hüvelyk szélességű utat hagynak. A szabályos hatszögü sejtek nagysága kétféle, a kisebbek a dolgozó-, a nagyobbak a here-ivadék s mindkettő egyszersmind a készletek (virágpor s méz) felvételére szolgál. Ezeken kivül rendesen a lépek szélén, egyes nagyobb 12—15"' hosszu majdnem makkalaku s csekélyebb számú (2—20) szabálytalan sejtek találhatók, melyek a jövendő királynék felnevelésére rendelvék. Tavaszkor, ha a népességnagyszámmal jelenkezik a kasban, egy rész az öreg királyné vezetése mellett kiköltözködik, hogy uj államot alapítson. Ez évenként jó kasból 3—ö-szor is történhetik. A kiköltözködés előjele erős dongás, a méhek gyakori összecsoportosulása s a királyné sajátságos hangjában nyilvánul. — A kasból kijövő királyné, minthogy petével van terhelve, messze repülni nem képes, azért csakhamar valamely fa vagy cserjére száll s vele egymáshoz kapaszkodva a méz-készlettel utravalóul ellátott s kiköltözködött raj is letelepedik. A dolgozók többi részével a kasban maradt uj királyné pedig egy uj nemzedék anyjává lesz. Bámulatra méltó a méhek vonzódása királynétokhoz, ezt tisztogatják, etetik, s ha véletlenül elvesz, a legnagyobb rendetlenség áll be az államban. Ha semmi reményük nincs uj királynéhoz, megszűnik minden ') V. ö. Alturn és Landois Zool. 167. 1. főleg pedig Forsbohm N. verb. Bienenzucht Q.uedlingburg und Leipzig 1875. 32., 33., 34. 1.