Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 29 — munkálkodás, a dolgozók szétmennek s lassanként elpusztulnak. Azért a gondos méhész az anyátlan kasokat vagy rajokat más kasok- vagy rajokkal szokta egyesíteni. Mig a királyné élete öt évig tart, s ez idő alatt mintegy 250,000 petét rakhat, a dolgozók a nyár folytán csak hat hétig élnek 1). Egy kas évenként 2 U viaszt s 20 "Eb mézet ad. A méhek a mézet nyelvűkkel gyűjtik a virágok édnedv-tartóiból s azt azután előgyomrukból kiadják. A viasz a méhek tápszeréből, méz- s virágporból átalakulás által, a gyomorban képződik s a potrohgyürük között mint fönebb mondatott, lemezkékben kiválik, melyeket a méhek hátsó lábaikkal lehorzsolva megrágnak s velők a sejteket készítik. Művészi ösztönt némely rovarok mint á 1 c z á k tanúsítanak, igy a tegzérek (Phryganea) homokszemek, apró csigák, kagylók, s nádtöre­dékekböl önkészítette igen csinos henger alakú csöveket készítenek magoknak lakhelyül; Corsikában él egy faja, mely lakhelyét átlátszó kovaszemecskékből építi; ezen hosszúkás lakhely csavaros csigahéjhoz annyira hasonlít, hogy sok ideig valódi csigahéjnak, a Valvata granifera héjának tartották; mások pedig álczaéltök utolsó folyamában művészkednek, mint a selymérhernyók, hogy magokat fentartsák; némelyek végre, hogy magoknak élelmet szerez­zenek, mint a hangyales, (Myrmecoleon formicarius L.) vagy utódaiknak mint a homokdarázs (Ammophila sabulosa L.). Y. A rovarok elterjedése, lakhelye s táplálkozása. Az állator­szág egy osztálya sincs annyira s oly messzire elterjedve mint a rovarok, mert mindenütt, hol szerves élet létezik, rovarok is léteznek; a tengerekben azonban csak két rovart ismernek, az egyik a tengeri keringőcz (Gyrinus marinus Gyll.) másik a térítői tengereken evezgető tengeri poloska (Halobates marinus Escli.) Amaz, midőn alámerül, potroha végén léghólyagot visz ma­gával. A folyók s tavakból kerül ugyan néha némely rovar, nevezetesen a vizi rovarok, tengerbe is, de ez azért nem állandó lakhelyük. Nem érdeknélküli némely rovar tartózkodási helye; igy a széleit merüly (üyticus marginalis L.) Grönlandtól Berberhonig terjed; a kártékony rovarok pusztításai által hasznos vöröslábu buzogányrovar (Corynetes rutipes L.) Európa-, Amerikában, különösen Californiában a sziklahegység körül s Buenos-Ayres vidékén fordul elő; a Pristonychus complanatus Dej. déleurópaifutoncz? található még Észak-Afrika s Chiliben, de minden közbeeső tartományban hiányzik; a bogán esi szögié ncz (Vanessa cardui L.) található egész Európa, Ázsia, Amerika, Uj-Holland s a Jó reménység fokánál. A lapphon zomány (Chrysomela lapponica L.) Némethonban, a déleurópai manna kabócza, egyenként Maincz környékén is előfordul. Az a talant a szög­') V. ö Altum és Landois Zool 167. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents