Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 26 — lyukba 12—13 petét rak, valószínűleg más helyekre is, minthogy rendesen 60—80 petéje van: az aranyfaru gyaponcz, (Bombyx Chrysorrhoea L.) egy hófehér szövöncz pedig, melynek potrohvége sűrű sárga gyapottal van ellátva, petéit levelek- s fatörzsekre rakja, ezeket potroha gyapotjával befedi, melyet ezen czélból hátsó lábaival kihúzogat, ugy, hogy a peték nem láthatók s az egész darabka sárga posztónak látszik; a gyűrűs pohók (Gastropacha neustria L.) 2—300 petéit julius hóban a lombos s gyümölcsfák, főleg pedig a csontárosok éves hajtásaira rakja, melyeket erős mézganemü anyaggal annyira bevon, hogy azok egy vastag kemény gyűrűt képeznek, melyet a legnagyobb hózivatar vagy eső sem képes lemosni, s csak erőszakkal lehet a petéket az ágról eltávolítani; a tölgylevelü guboncz, (Cynips quercus folii L.) tojócsővével a tölgy leveleinek idegeibe szúr, s midőn a seb elég nagy, abba egy petét ejt, s ezután más levélhez repül. Mily sajátságos s bámulásra méltó ösztöne ez ezen kis állatoknak! Ők megtudják a levélideget külömböztetni, melyet meg kell szurniok, sa fát mintegy kényszerítik czélszerü nagyságú s alakú gubacs képzésére. Az ember ezt minden okossága mellett sem képes tenni; megszúrhatja a levelet, a mint akarja s munkája nem fog olyasmit eredményezni. A pete jelenléte vagy a tojócső alakja okozza-e a nedv kiömlését? ekkorig senki sem tudja; a lóbagócs álczája (Gastrus equi F.) csak ugy fejlődhetik, ha a ló gyomrába jut, hova akként jő, hogy a nőstény petéit a lovak szőrére rakja, melyek ott kikelvén, viszketést okoznak, honnan azokat a ló lenyalja s így a gyomorba jutnak, melynek belfalazatán szájhorgocskáikkal erősen csüggnek. Ha az álczák megnőttek, a bélcső minden tekervényein átmenvén, az ürülékkel a földre esnek, hol bebábozzák magokat s rövid idő alatt mint kifejlett legyek szerepelnek '); — d) más rovarok nemcsak tápszert visznek fiaiknak, hanem azoknak fészket is készítenek, igy például: a ganaji turony (Geotrupes stercorariusLatr.) a labdacsi galacsár (Gymnopleurus pilularius F.) a holdu saroly (Copris lunaris Latr.) a földbe lyukakat ásnak, melyekbe nemcsak petéiket rakják, hanem a kikelendő álczákhoz a szükséges tápszert is oda melléklik

) minthogy minden petét egy sárgömbbe takarnak. Néha láthatók ezen rovarok a mint sárgömbjeik hengergetésével foglalkoznak. Göröngyösebb utakon gyakran segítenek is egymásnak. A dandár (Xylocopa violacea) növény tápszert halmoz fel petéinél a kikelendő ivadék életbiztosítására; a homokdarázsok (Animophila sabulosa L.) más rovarokat, főleg pókokat bénítanak meg, s azokat földlyukaikba hurczolják 2); e) végre vannak oly rovarok is, melyek nem csak ') Mások állítása szerint a peték a lovon kikelvén, az álczák nem a lenyalás által, hanem magoktól csúsznak a ló szájába; honnan a bélcsöbe kerülvén (10 hónap alatt) az ürülékkel a földre jutnak s itt bebábozzák magokat, Leunis Zool. 628. 1. 2) V. ö. Leunis Zool. 420. 1.