Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 22 — lyezve, melyeken át a levegő a lődörökbe jut, a vízben élő álczáknál pedig a hiányzó nyílások helyett a test néhány izén lemez- vagy fonalalaku nyúlványokat találunk, melyekben a légcsővek igen finoman ágaznak el. Az álczák legtöbbnyire sokat esznek s igen gyorsan növekednek; minthogy azonban bőrök a testtel együtt nem nő egyszersmind, azért az lassanként megszükül; ekkor a rovar kedvetlennek, betegnek látszik, az evéssel kis időre felhagy s magának rendesen egy alkalmas helyet keres, hogy régi bőrét levethesse. A bőr most a hát hosszában felszakad és az álcza kigyózó gyors mozdulattal előbb fejét, majd a többi részeket is abból kiszabadítja. Ezen vedlési idő két-három napig tart, miután a mulasztottakat mintegy pótolandó, az étvágy megjő, a falánkság nőttön nő s vele egyszersmind a test súlya s terjedelme is, ugy, hogy például egy fűzi far ág (Cossus ligniperda L.) kifejlett s a bebábozásra alkalmas hernyója Lyonnet szerint 72 ezerszer nyom többet, mint mikor a petéből kibujt, a közönséges husoncz-nyü 24 óra alatt 150-szer lesz nehezebb, mig ellenben a barna s z i n d i s z (Euprepia Caja L.) hernyója, mely 36 szemert nyom s melynek tizenkét óra alatt 15—18 szemer súlyú ürüléke van, annyi idő alatt csak egy vagy két szemerrel növekszik. Ugy látszik átalán, hogy a húsevő rovarok álezái jobban növekszenek, mint a növényevőké, s Rede megfigyelése szerint egy husoncz-nyü, mely előttevaló nap egy szemert nyomott, a következő napon már 7 szemer súlyú volt, mely 24 órai időtartam alatt ugy aránylik, mint 1 a 200-hoz

1). A tökélyetlen átalakulásu rovarok mindjárt az első vedlés alkalmával a második s harmadik torgyürünél háromszögű függelék alakjában szárnydurványokat kapnak s egyszersmind csápjaik ize is növekedik. A második vedlésnél a szárnyak s csápok nagyobbodnak s a harmadiknál már teljesen kifejlődvék. Az igen tökélyetlen átalakulásuaknál, például az élősdieknél (tetvek s poloskák) a vedlés nagyon gyorsan következik egymásután, a nagyobbaknál ellenben, például a sáskáknál, több heti időköz alatt. A tökélyetes átalakulásuak négyszer — sőt nyolezszor is vedlenek s ha kifejlett koruk gyorsan folyik le, igen lassan nőnek, ellenben gyorsan, ha mint kifejlett rovarok egész nyáron át élnek. A tökélyetes átváltozásu rovar vedlési időszakát bevégezvén, életének harmadik időszaka, a báb-állapot következik be. A rovar élte ezen állapotában legkevesebb tápszert sem vesz magához s a legtöbb esetben nyugton, mozdulatlanul van, vagy saját bőrtakarójában csupán vagy t o k- vagy végre szövetbe van burkolva, s látszólag kifejlődésében megállapodás mutatkozik, belsejében azonban annál nagyobb változások történnek. Ha az ember egy ily bábot kifejt, többnyire fehéres folyadékot talál benne, melyből azonban lassanként a töké') V. ö. Bach die Wunder der Insektenwelt 24 1 és Giebel Zool. 394. 1. Giebel Zool. 394. 1.