Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 17 — kély, de némely körülmények között például télen, a méhkasokban (-4- 24 R. fok.) észrevehető. c) Az idegrendszer a teljes kifejlődésben levő rovarnál egy a tápcső mellső részét az úgynevezett garatot körülfogó ideg gyűrűből s egy a hasi oldalon lefutó hasducz 1 áhczbó 1 vagy hasvelőből áll. A garatgyűrűt két,garat fölötti nagyobb agyducz és két,garat alatti kisebb agyducz képezi. E duczok részint haránt, részint pedig hosszában menő idegfonalak által összefüggve alkotják a garatot körülvevő ideggyürüt '). A hasduczláncz rendesen több duczpárból áll, melyek egymással részint haránt vagy hosszában menő idegfonalak által, részint a garat alatti duczpárral közlekednek s majd hágcsó-alakkal birnak. A hol az állat teste több hasonszerü szelvényre van osztva, mint az álczáknál, minden szelvényre esik egy cluczpár; a hol pedig az egyes szelvények nagyobb, külömböző rendeltetésű őszietekké olvadnak, több duczpárt is nagyobb ducztömegekké találunk egybe olvadva, mint például a teljesen kifejlett rovaroknál. Élettani működésre nézve a garat fölötti s alatti duczokból, mint a gerinczeseknél az agyból, erednek a külérzékeket (szemeket s csápokat) ellátó idegek, valamint azok is, melyek a szájrészek (rágonyok, állkapcsok s alsó ajk) mozgatására szolgálnak, a hasduczlánczból pedig (mint ismét a gerinczeseknél a gerinczagyból) a külváz, szárnyak, lábak érzési és mozgási idegei származnak. A hasduczláncz tagozása nagy kíilömbféleséget mutat, sőt egyetlen egy duczczá is összeolvadhat

2). Némely rovarnál a tápcső közelében még külön tengéleti idegek is léteznek, melyek az állat önkénytelen mozgatására,mint a táplálásselválasztásra szolgálnak

3). Az idegduczok száma sohasem több a test szelvényeinél, inkább mindig kevesebb, sőt az igen tökély etlen szervezetű rovaroknál csak egy párból áll

4). d) A lélckzési szervek. A rovarok lélekző szerveit hengeres légcsővek — az úgynevezett 1 ő d ö r ö k teszik, melyek a testet s annak összes részeit külömböző módon keresztülhatják s mint ezüstfehér szinü szálak könynyen felismerhetők. Ezen elágazó s kettős hártyarétegü hengeres csővek belül, hogy össze ne essenek, tekercses, a kéztyükön levő ruggyánta zsinórhoz hasonlítható tülluemii szálakkal látvák el. A légcsövek jobbról s balról, élűiről s hátulról egymással egyesülnek s a szárnyas s jól Egy £-u-t02n.cs5-r0T7-s r l " í repulo rovaroknal gyakran helyenként tekercses szál nélEzt jeieiik: a garatgyflrü m küli hólyagokká szélesbülnek, ezután pedig igen finoman agyduezczal, a hasduczláncz a o o é

8^™L"zeYetTa»Sgw

c

k' a tes

t minden részeiben elágoznak, ugy, mintha azt >)V.Ö. Margó Állattan 192—193.1.«) V. ö. Thomé Zool 279. 1. s) V. ö. Dr.M. Bach dieWunder derlnsektenwe]tl4.1. ésMargóidézettmüve 193.1.

4)C4iebelZool.396.1. 12