Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1873

máshoz s fejlődésükben oly tervszerű összhangzatot, annyi törvényszerűséget és czélosságot észlelünk, melyet csak gondolat, eszme valósithat. Szerinte a teremtést az esetlegesség játékának tartani ép oly nevetséges, mintha valaki Beethoven valamely symphoniáját a papirra esetlegesen került pontokból akarná magyarázni." „Darwin feledi, mondja Köliker, hogy a szervetlen természetben is, a hol pedig az alakzatoknak nemzés általi összeköttetéséről szó sem lehet, ugyanazon törvényszerűség, czélosság és összhang mutatkozik, mint a szerves világban, s hogy csak egyet említsünk, az ásványoknak ép ugy van természetes rendszerük, mint a növényeknek." J. H. Fichte azt mondja: „hogy a végnélküli hosszú idő föltételezése semmi positiv alapot sem nyújt a fajok átalakulására vonatkozólag;—mert az idő csak üres alak, bármily hosszú vagy rövid tartalommal birjon is, s ha a természet törvényei változhatlanok, ugy előbb sem történhetett az, a mi ma ugyanazon törvény szerint lehetetlen; s minthogy jelenleg nincs eset rá, hogy valamely szerves lény egy teljesen mássá változnék, nem történhetett az, az előző X , időszakokban sem." Fink A. azt állítja:

1) „hogy a fejlődési elmélet, ha azt pusztán természeti erők által akarják értelmezni, mint Darwin, — megmagyarázhatlan és felfoghatlan, mert az első szerves alak létrehozása is csak az egyetemes erők összhangzatos öszmüködése által lehetséges, azaz a világrendszer által és a világrendszerben, ez pedig lehetetlen az anyagon uralkodó szellem föltételezése nélkül." Ép igy Humbold Sándor is Varnhagenhez irt egyik levelében: „A természet, valamint az emberi történelem egy végtelen szellem által létrehozott, isteni erő és czélo

csági törvényektől áthatott és vezérelt egység." így nyilatkoznak továbbá Settegast,

2) Carus,

3) Baer,

4) stb. stb. Darwin és követői tehát, számos és igen tekintélyes természetbúvár állítása szerint, a legkedvezőbb esetben is csak lehetőségét bizonyíthatják be annak, hogy a mostani szervezetek néhány egyszerű ősalakból származtak. De soha sem bizonyíthatják be, hogy a növények és állatok nem hozathattak volna mindjárt létre teljes fajkülönbségben, hogy tehát a teremtő nem ugorhatta volna át a Darwin által fölállított fejlődéssor első fokait, s nem hozhatta volna létre a növényeket és állatokat a fejlődés ama fokán, melyet Darwin szerint csak sok nemzedék után értek el. Darwin elmélete azonban alkalmat nyújt a visszaélésre s már ki is zsákmányolták azt a szerves lények teremtésének tagadása érdekében. Yogt Károly

5) szerint kétséget sem szenved, hogy Darwin elmélete a személyes teremtőt háttérbe szorította, ámbár föl nem fogható, miként lehet mellőzni oly teremtőnek szükségét, ki Darwin szerint egyetlenegy szerves alakot hozott létre, — oly teremtővel szemben, ki az állatok és növények ama számtalan fajait hívta életre, melyeket körülöttünk látunk. Hiszen Darwin maga s legbnzgóbb apostola Huxley is, azt mondják, hogy az első lények keletkezéséről a tudomány semmi fölvilágosítást sem ad, s Darwin német fordítója Bronn egyenesen kimondja,

6) hogy „Darwin első szerves lényére nézve is szükséges még mindig a személyes teremtői tény, s ha ez egyszer szükséges, szerintünk teljesen mindegy, váljon az első személyes teremtői tény csak egy vagy tíz, vagy százezer fajjal foglalkozott," Darwin elméletére vonatkozólag a teremtés szükségessége csak az által lenne kikerülhető, ha az ősképződéshez folyamodunk 7). De az ősképződés elmélete sem áll erősebb alapon. A mi e kérdésnek jelen állapotát illeti, erről Floureur a hires párisi akadémikus következőleg nyilatkozik: „Az önkénytes képződést senki sem vitatja már többé a rovarokra ') Die Naturkrafte in ihrer Wechselbeziehung, Würzburg. 1869. 2) „Nach dem Gesetze des Denkens kann aus einem Grundé nicht niehr hervorgehen, als in ihm enthalten ist, und so könnte das Reichere nieinals aus dem Aermeren entstehen, denn was man nicht hat, kann man nicht geben. Darum müssen in der Materie von vornherein noch andere und höhere Kriifte angenommen werden, als Chemie und Physik darin voraussetzen." 3) „Indem man Entwickelung einzeler Geschöpfe und einzeler innerer Organe zu parallelisiren das Recht hat, folgt daraus, dass, wiire überhaupt Darwin's Ansicht von der Hervorbildung einer Gattung aus der andern die richtige, dasselbe Gesetz auch entschieden für die Bildungsgeschichte innerer Organe gelten müsste. Nichts desto weniger tindet hier eine ganz andere Weise des Vorgehens statt, namlich jedes Organ entsteht aus allgemeiner Urmasse des Organismus an seiner Stelle unmittelbar, — das Hirn z. B. wird nicht durch alltnahliche Umwandlung aus dem Herzen gebildet, das Auge wachst nicht aus dem Ohr hervor u. s. w., sondern jedes hat an seinem Orte auch seine Entstehung." 4) „Eines von beiden muss stattfinclen: enhveder die höheren Organisationen befáhigen ihre Trager besser zum Kampf um's Dasein, oder sie befáhigen sie nicht dazu. Ist das erstere der Fali, so begreift man nicht, warum noch niedrig organisirte Formen sich unverandert erhalten habén; gilt aber das Zweite, so ist die Erkl&rung, welche Darwin von der Bildung der höheren Formen gibt, eine vollstandig haltlose." 5) Vorlesungen, II. 260. 6) Geschichte der Natúr. \ 7) Reuss, Bibel und Natúr. *m-f'