Székes-Fejérvári Naptár, 1927 (51. évfolyam)
Szépirodalmi rész
- 56 színhazában Teafro Costmzi ban volt dé'után 4 órakor. A s inház zsúfolva volt, többnyire fiatal emberekkel, én a feleségemmel és a római magy r ba rátunkal a 7-ik emeleten szorongtunk. Mikor Vecsey megjelent a színpadon, zúgó tap V h i ü vözölte, aze!s >szám után a onb*n há rengető lábdo ogás tört ki *ürü „hűsT, húsz* káltásokkal Mi e ? mondta ijedten feleség m, Vecspyt a dobo^ás-al es a hü z s-ó val kc uf lj*k ? Megnyugt ttam, semmi baj! a lábdobogás itt a tetszés legmi- gasabb f kát jelenti, a hüsz pe ig a b s olasz i-zónak nép es kiejtése s ny nvittesz: „uira, hogy vuit“. Mikor Vecsey a színpadom újra megjelent, egy piros kaméla pompázott mellén s a közönség üdvözlésére kezét a szi vére teve egy pánoly felé hajlongott, m ly tele vol hölgyekkel Nyivm ott volt a kamélia ad -mányoz ja. A ha g verseny azu' n f >iyt nos lábdobj^ás és sürü hű^z kiáltások közöt folyt le s az ujra/ái-nak Vec ey löbbs ör meg is feleit. Végül azonban a végtt nem érő hüsz ölve, Vecsey *átha ó nagyobb el haáro ássál e> b re lépe't a szi pa don és m g epetésünkre hangfogóvil elkezdte tátsz-ü i .Csak egy kiiány van a vil gon!" « lyin lel-ess'ggel és művé zeit I, ah gy c ak ö és a dal szemzőié Vecsey - rgy mes ere, Hub y Jenő túriján j t zani A közöns g e-e-re a hangokra egyszerre észrevette Vecsey magyarságát „Ungherese ! Ungherese !‘ (Magyar! Magyar!) suttogta a' egész színház s mikor Vecsey játékának vé gére ért, szűnni nem akaró lábdobogás és hüsz üdvözölte öt ; de Vecsey inte t, hogy .vége van !“ én pedig nem tudtam megállni, hogy egy hatalmas é jen t ne kiáltsak a mf gasból, mit Vecsey meg is hallott, mert von jával fölfelé imett ho zánk s a d csöséges hangverseny 3 és félórái szereplés után fél 8 órakor végétért. Másnap pedig Róma egyik legnagyobb napilapj-iban, a C -mere d’Italia-ban szakéi tő módon tri cikket találtam Vecsey hangverse nyűről, mely legjobb képet ad arról, hogy a kü.föld hogyan érték li Ve cstyt ; ezért e cikket itt közlöm hü formtásban : .A csodts (mjraviglioso) Franz von Vec >ey hegedűművész tegnap egy hang versenyt adott a Teatro Costanzi ban rendkívül erdekes programmal. A kitűnő művész fáradhatat ai cső dá ó ból álló nagy közönség jött ö sze erre at al*aIomrn, mely u ra meg hitva élvezte Vecseynek rerdki üli művészt éroemit és újból őszinte elis méréssel adózott a fia al műv sz diadal nak. És való an az ö előadásai mindig m ginditják a h i gatóságot, azokk I a valóban kivételes han okkal és mvy művé zi érzelmekkel, melyekkel ő mincen műnek leket ad Vecs y eladás nak világossága, a rendkívüli könnyűség, menyei a legBINDER cukrászda Zavodnik-utóda „___I Nádor u. Zircitemplommal szemben. I ICukrászati különlegességek, fagylaltok, páriáitok! I crémek állandóan kaphatók. |
