Székes-Fejérvári Naptár, 1927 (51. évfolyam)
Szépirodalmi rész
— 57 nehezebb hangokat termeli anélkül, hogy valaha a legkisebb tévedést is elkövetné; tökéle es nyugodtsága, mi előadását annyira felmagaszialja, mind a legritkább művészi tu* j lonságok, melyednek Vecsey oly mértékben a mélységes birtokosa, hogy ezzel az emb rben az ős inte bámulat érzéseit keltik a kitűnő mü^é z iránt. Különösen nagy le fcesedést keltett Paganininek Le streghe (a boszorkány k) cimü hires és nehéz darabjának az e őadásával, melyet a hallgatóság megujuh gyönyörűségére kénytelen voli többsz ör is megismételni. Lalo sp ny 1 szimfóniáját szentén me’egen tap olták, különösen az andantéban, mely ek el adása igazán megérdemelte a csodálatot. Veccey saját szerzeményű prelúdiuma és fugája bizonyára nem tartoznak a műrész bgjobb szerzeményei közé, de egyéb szerzemén>eit őszinte elismeréssel üdvözöltek, mert azok a legérd kesébb zenei a tolásoknak bizo nyúltak (Azt hiszem ez az elismerés a .Csak egy kislány . .“ előadásán, tévedésből mint szerzőére vonatkozik, dr K. B.) A fel ilmulhataMarul nagy művész programon kívül is ráadásul több da rabot adott elő, mint Schubert Ave Maria ját, melyet sajátos egyéni felfogásban adott elő ésBazzini nek Ronde de Latins cimü hires darabjá *. Ebből az olasz kritikából láthatjuk, hogy 01 szországban, a hegedű legnagyobb mesteiének Paganininek a hazájában Vecsey művészeit csakugyan oly magasra érté élik, hogy Vecseyre mint világnagyságra, a ma gyár kultúra méltán büszke lehet. Igaz, hogy a háború élőt Vecsey művé szete nem eléggé gyarapithaita a magyar-ág jóhirnevét, mert hisz a hábnru előtti művelt világ nem tudta, hogy hova tegye az Ausztria Magyarország beli magyar nemzetet s akkor a nagy világban hi-neves magya-j ink <t hol az osztrákok, hol a németek közé soroz ták, de mióta Magyarország valóban önál ó politikai faktorrá lett, Vecsey- nek kétségbevonhatatl n hazafisága világhírnevének és az ő igazi nugya rosan Írott nevével, bizonyára most már csakis a magyar remzet kultúrájának a dicsőségét szolgálja, mint azt itthon létekor, nem egy nyilatkozaté ban ő maga is megerősiteite. Dr. Krécsy Béla. B A B I K A. Polgdri egyszerű leányka, — maradt a neve : Babika ; De műhöz értőn nézve nem volt Akkor se benne mdr hiba Sugdr növése, kedves arca, Az arcon kis gödör nevet, Szelíd a lelke, tanulékony, — Keresni kell szebb gyermeket. Eijdtszadoztak ott a kertben S fölolvasott a bácsinak; Virágon lepke, fán madárka, — Ott lelt örömre kicsi, nagy. Azóta három év röpült el, — A bácsinak nincs kertje itt; A .keli“ szavára jött el onnan S rendezgeti emlékeit. Valaki csönget; és ki lép be? Bablka, — ő az, hinni kell! meglátogat, hogy átutaznak .. . Ki telne be nézésivei? A serdülő lány ifjú hölgy ma. Kedélye bárha gyermeké; mi tündércsillag állt fölötte. Hogy ilyen bájossá tévé?! A báj az Égnek adománya És ennyi szépség ritka kegy; Csak egy: a boldogság a ritkább, — Kívánom: azt is adja meg! Regőczi (Exner) Gyflzfi.
