Székes-Fejérvári Naptár, 1927 (51. évfolyam)

Szépirodalmi rész

zsidóság. A gyors térfoglalást a maga égés? m voltában mutatják azok a rész letes adat k, melyeket Zipser székes fehérvári förbbi tz 1848 ban Pesien meg el ént „Zf/sd magyar zsidó naptár és évkönyv* ben közól a fehérvári álla pólókról

Ezek szerint a közlések szerint 1867 májusában már 53 zsidó lakosa vöt Fehérvarnak. Az alábbi táblázat a fenti forrás alapján foglakozási táblázat szerint is lészletezi őket.

Keresi-edö 35,

M fsurembei 6.

(Ebb>l ara^y s ezüstmüves volt 1, cseinyökés7itő 1, kei»efestö 1, pipa rés elő 1, szabó 1, szobafestő 1.)

Ecetfőző 1, Szeszégető 1,

Olajgy rtó s finomító 2,

Korcs» áros 2,

Főrabbi 1,

Tanító 3,

Orvostudor 1, Biba 1.

Az uj tt le esek bizonyára jól érezték magukat s nyL godten fo yiaoiatták o es ter gíiket S h> a S'é-e fehé vári zsdó ve e őség hozzáfűzi is jelentése hez, h< gy „a z ídó rm st rémbe rek, valamin’ az inasok be nem fogadt tn-k az ilie ő céhekbe“, bojy a zsidó bá< á ak mes térségé üzéséb n nem kevt s akadályok gördittetnek elé a p P'ág részétel, mindez nem jelentté te t kon olyabö akadályokat. Muta ja ez v ry‘-nesi»dá rtis és kulturális megei ős^désük is.

Az 53 főből ál ó zsidó hitkö ségnek ekkor már voit külön elemi iskolája, o vasótársula’a és i^ah za, melyet a zsidó csa ádok közadakozása s a tehe töseb ek nagy bb adomáryai révén igen élénk tev kény-éget tej enek ki, s körükön kivüi is igyekeznek hatásukat éreztetni.

Ilyen kezdetek u án a város belső fejlődés», h városi élet élénkülése, a bevándorlási nehézségek megszűnte s a liberális törvényit zá$ által te emtett kedvezőbb helyzet a XIX. század má sodik felében természetesen rohamosan

érezteti hatását. A negyvenes évek vé

gig bevándorolt zndóság erős szaporodása melleit rendkívül n gy rész ben a szabadon bevandir Itakból és a megyében elszórt zsidóé emek feszivó dásaból ebben a korb n alakult ki Székesfehérvárnak az a ma már nagy tön egű zsidó lakóss?ga, mely a ieg utóbbi nép-zámlőlás ad tas szerin is olyan hatalmas számaránnyal és meg n gvebb gazdasági hatalommal szerepel S ékesfehérvsr törtmeiéb n.

Amikor még jól ment a sora a színjátszóknak.

Kultsár István ura» na < a h zai s. külföldi tu ósitás k to dalék ul kibo csajtott mel'éklapjában a Htsznos Mulatságokban ezt ol assu a fehérvári színészetről :

A theá'rumi Magvar Társaságok kö zött, sze encsés pártfogás ^IihI, leg bizti sal b n áll fenn a székest h rvári, n ellyet mindeddig nen zttü»k di*zé e s tyevünk virágoztaiás ra T« k Nemes F hér Várm-gy nek Rend i ké-z áldó zMokkal mm szűntek meg gyámolitani. E en nagylelkű pat» ogasna^ gy^möltsc, hogy • eze * Tá-s ság most is min egy 18 taeo ból. a musik ear i6 ból án hit. Ezt mutatja a M gyár Játé-szini Sebkönyvetske, mely az I824dkben elöddot'Já ékok rendét, s azon h lyeket mutrtja, melyeken a Társái g n utat- ványaival kedveskedett- A zsebkönyv valóban gazd g n ösor ól tesz tanú ságot, azokhoz az énekhez mélt< an, mikor még a kor n gy magyar játék sztornójának /fi.v/ú/ud>Károlynak itt mu ta ták be először a darabjait. A fehérvári közönség megérté éből és jóvol tóból a város színjátszó társulata a ha a díszére vált s minden más tájának követendő például szolgált M ltón írja róla befejezésül: Óhajtanunk kell, bogy minden Társasagok esz erdőnké.t ilyen jó, eredeti uj magyar játékokkal kedve kedjenek és igy a német darabok helyett szolgálhassanak.