Székes-Fejérvári Naptár, 1923 (47. évfolyam)
Szépirodalmi rész
Tiltakozás. Kohn : A méltóságos báró urat keresem. inas : Nincs idehaza. Kohn : (felháborodva) Hiszen még azt sem tudja mit akarok ? ! A firma vége. — Hogyan álinak Hirsch és Wolf ? — Már nem is állnak, ülnek. Biztatás. Vőlegény : Egy hibám van, megvallom. Sokszor ok nélkül haragszom. Menyasszony : Na félj, majd lesz rá okod ! CsiklandósJósnő : A kártyák egy szép fiatal emberről szólnak és három gyermekről. Terka : Hát házasságról nem beszélnek? A jel — Miért csinál a báró ur a névjegyén szamárfület ? ■>. — Annak jeléül, hogy személyesen volt itt. A vak emberek. Az emberbarát, amint alamizsnát ad a vak koldusnak, gyanút fog és kitűnik, hogy a koldus csakugyan lát. — Micsoda szemtelenség ez ? — Kiált a szegényemberre, aki rémülten védekezik : — Ne tessék haragudni, de hiszen én nem is vagyok koldus, csak helyettesítem az igazi vak embert, aki itt szokott ké- regetni. — Hát az hol van? — Elment kicsit szórakozni a moziba. Ez is zene ? — Egyszer árviz lepte el a házunkat. Az apám egy ágyba kapaszkodott és úgy sodorta az ár, amig meg nem menekült. — És ön ? — Én zongorán kisértem. Pech. — Milyen pech ! Kicserélték tegnap a kalapomat. — Majd visszahozzák. — Hiszen az a baj. Bent felejtettem a nevemet. Incselkedés. Orvos : Kinos lehet, ha vesztett pör után kell a honoráriumot kérni. Ügyvéd : Az ám. Magának jobb dolga van : az örökösök szívesen fizetnek. ElkeseredésBandi kifakad : — De nagy gazember lehetett, aki a latin nyelvet kitalálta ! Nyár után. — Az Istenért, gyerekek, mért vagytok oly piszkosak? — Falusat játszottunk, s mi voltunk a disznók. Fatalista. — Hogyan, Kohn ur, maga eltűri, hogy pofon üssék ? ! — Tetszik tudni, azt hiszem, ez a végzet útja. Vigasztalás. Az őrmester a legénységi szobában leül, de azonnal riadtan ugrik fel. — Az árgyélusát, ki tette ide a székre az égő szivarját. — Se baj, szól engesztelőleg a bun- dás. Az enyém a cibar. Azér’ majd elszívom pipából. Követelőző. — Hát maga még mindig dohányzik ? — Igen doktor ur. — És iszik ? — Persze ! — Akkor hát hogyan gyógyítsam meg ? — Hja, ez a maga dolga, doktor urr azért fizetem. HUMOR.
