Székes-Fejérvári Naptár, 1923 (47. évfolyam)

Szépirodalmi rész

68

Elvették évi 21i2 millió q só termelésünket, teljes nemes érc termelésünket, ami évi 1500 kg. arany, 12.000 kg. ezüst volt, 105.000 q rezet, minden horgany, antímon, mangán és kénkovandot adó érceinket. Vasércből 2 millió q maradt, 20 millió q-t elvettek. Szénből 30 millió mázsát vesztettünk pedig szénből azelőtt is mindig nagymennyiséget voltunk kénytelenek kül földről hozatni.

Ipari termelésben veszítettünk szakonként csoportosítva : Vas- és fém ipar 249 millió, gépgyártás 55 millió, kő-, agyag ipar 49 millió, fa- és csontipar 145 millió, bőr ipar 34 millió, fonó-, szövő ipar 114 millió, ruházati ipar 8 millió, papiros ipar 39 millió, élelmezési ipar 705 millió, vegyészeti ipar 104 millió, sokszorosító ipar 6 millió. Összesen 1508 milió koronát az évi termelésből. Vagyis évenkint enyivel több arany korona áru iparcikket kell külföldről behoznunk. Pedig nem voltunk ipari állam azelőtt sem. S hogy mily összeget tesz ez a mai rossz korona árfolyam mellett, tessék kiszámítani. Mindenünk erre megy.

S amit ez iparcikkek helyett kivihetnénk:azt is — a békeszerződések szerint — olcsó áron Ausztriának, meg jóvátétel fejében a gazdag Szerbiánakr Romániának, Csehországnak, sőt Olaszországnak kell adnunk. Könyörtelenül kiszipolyoznak bennünket, nehogy erősödni tudjunk, s boszut álljunk.

Elválasztottak bennünket három millió testvérünktől, akiknek otthonukban nem szabad magyarul beszélniük, magyarul érezniük. Zaklatás, börtön, vagyonukból való kifosztása részük ezért. Pedig olt van a magyar érzés ? Sajnos, itt mifelénk kevesebb. Nálunk mindenki csak jajgat, szitkozódik, ha rossz a dolga, — marakodik, ha bírja, habzsolja az életet, ha telik neki, — d** senki sem gondol rá, hogy a mostani minden bajunknak egy oka van: a veszteti háború utáni gyalázatos béke. S épen azt feledik, amiről soh’ sem szabadna megfeledkezni: hogy a jussunkból dőzsölnek ellenségeink, abból adnak morzsákat drága áron nekünk. S mindegyikőnk leikébe be kell rögződnie az igazságnak, hogy addig nem lesz itt rend, jólét, amíg vissza nem vettük azt, ami a miénk.

Fagyási daganatok és sebek gyógyítása. Könnyebb eseteknél a jó meleg ümsós oldatban való fürösztés is elegendő, amelyeket többször megismételünk. Hasonlóan jó hatású a sótlan vajjal való kenegetés és ólomvizzel yaid borogatás (4 gramm ólomecet és fél liter viz). Nagyon jó a 20 gramm petróleumból, 25 csepp landanumból és 25 csepp borsmentaolajból készült keverék, mely- lyel a megfagyott tagokat naponként bedörzsöljük. Sokan legjobbnak tartják m. rész kénsavas cinknek 4 rész vízben való oldatáb