Székes-Fejérvári Naptár, 1913 (41. évfolyam)
Szépirodalmi rész
71 hetnélek. íme egy kis médaillon arcképemmel. Viseld ezt mindig magadnál és légy hű. Feri, légy hű ! és most Isten veled . . . Az erőteljes férfi magához szoritá Ilmát forrón, hosszasan. Egy utolsó bucsu- csók és a két szerelmes elvált két hosszú hónapra, vagy talán egy — életre!? A mosolygó felhő pedig megállóit a háztető felett, elborult, egy-egy cseppet ejtve a váló szerelmesekre. Ilona boldog otthonában töltött utolsó éjszakáján az ablaka alatt megszólaló csendes zenére ébredt fel, és mig a cigány a szerelmes dallamok egész sorozatát húzta el, Feri lehorgasztott fővel járt fel s alá Ilma ablaka alatt, mig a lányka fehér párnáinak csipkéi közé temetve arcát keservesen zokogott. Reggel egy gyönyörű csokorral lepte még meg szerelmese és azután vitte a dübörgő vasút Budapest felé a szegény szenvedő szivet. Feri nézte-nézte a vonatot, mig csak a szellő szárnyain egy-egy visszaszálló füstgomolyt láthatott. II. Már egy hónapja, hogy Ilma elhagyta otthonát. Bánlaky Feri, kit a leányka szépsége megbűvölt és visszatartotta könnyű vérének szenvedélyeitől, — most, a varázskört nélkülözve, ismét élvezeteinek adta magát, kártyázott, szórakozást, feledést keresve. Egy rövid hónap alatt ismét oly adósságokba merült, melyből vagy egy golyó, vagy egy jó házasság menthetné meg. Régóta vágyta őt már egy par- venü család hálóiba keríteni, kinek az óriási vagyon mellé csak.a hangzatos név hiányzott. De Feri mindig visszautassá valami elfogadható kibeszéléssel a szives meghívást. Most, amidőn ismét találkozunk vele, egy elegáns fogatban ül. Félvállal beleékelve magát egyik szögletbe, kényelmesen fújta finom szivarjából a füstöt, miközben véghetetlen flegmával nézte le ezt a szegény világot. A pompás fogat kiért az országutra. A távolból magasan fekvő kastély körvonalai bontakoztak ki. Minél közelebb ért a kastélyhoz, annál jobban erőt vett rajta azon jóleső izgalom, mely gyanittatá, hogy további boldogulásának kulcsához közeledik. A kocsi begördült a kastély udvarára s megállt az oszlopos lépcsőház előtt. Fen elegáns mozdulattal ugrott ki a fogatból, megelőzve az eléje siető inast. S miután mohó irigységgel szalasztotta tekintetét a legnagyobb jólétet eláruló udvaron és az azontúl elterülő park felett, otthoniasan felsietett a lépcsőn. Az inas bevezette a szalonba, a hol diszkrét, tunya világítás mellett halkan beszélgető társaságot talált, a szomszéd szobából pedig zongora hangjai hallatszot1 minei kAi/ékhoiatal ää % Pörköltkávé keverékei utolérhetetlenek! Telefon Ö5 Saját villamos hőlég kávénagypörkölde ! 250. j L
