Székes-Fejérvári Naptár, 1911 (39. évfolyam)
Szépirodalmi rész
Tudjuk, hogy a mohácsi veszedelem győzője, Szolimán, 1543-ban már hatodszor indult leigázó útjára, hogy a dráva-melléki és dunántúli várak elfoglalásával Buda birtokának szilárd alapot adjon. Ez az év volt Valpó, Pécs, Siklós, Pécsvárad, Szászvár, Ozora, Dombó, Simontornya, Palota, Tata és Esztergom bukásával együtt Székesfehérvárnak is szomorú esztendeje. Szolimán Esztergom, vagy a török irók elnevezése szerint Uszturgun megvívása után indult Székesfehérvár, törökül Üsztüni-Belgirád ellen, hová a magyar források augusztus 13-ára, a török följegyzések augusztus 20-ára teszik megérkezését. Valószínűbbnek látszik ez az utóbbi dátum, mert Szulejmán naplójából tudjuk, hogy csak 16-án indult el Esztergom alól. A magyar irók talán abból meríthették téves adatukat, hogy portyázó török csapat már előbb is oda jutott Székesfehérvárhoz és talán ezt tekintették a hóditó sereg zömének. Ferdinánd király, a török irók szerint Fernendus, az osztrák hadsereg későbbi hagyományos szokásának első megalapítója volt, mert a védősereget későn küldötte Székesfehérvárra, vagyis akkor, midőn a török már körülzárta azt. Előzőleg juttatott ugyan némi őrséget városunk falai közé, hol a szomszéd falvakból összegyűjtött hajdúk tartózkodtak, azonban maga a kijelölt várparancsnok, Varkocs, már oly későn vette a király parancsát, hogy csupán álutakon, sok veszedelem között tudott 50 lovasával a várba bejutni. A körülzáró katonaság a Sóstónál ütött tábort és augusztus 23-án helyezkedett csatarendbe. Szinán csausz bőséges leírása és a magyar források megegyeznek abban, hogy a török katonaság a mai Ráczváros felől támadott, sőt Szinán csausz munkája alapján még azt is megállapíthatjuk, hogy a Ráczváros keleti részén az anatiliai hadtest és a janicsárok fele, a Ráczváros nyugati oldalán pedig a ruméliai hadtest és a janicsárok másik fele állott, utóbbiak a bal, előbbiek a jobb szárnyat alkotván. A török katonaság számát 40.000-re tehetjük, mig a várőrség 800—900 emberből állott, habár bakái számát a török irók 5000-re teszik. A török források szerint a két szárnyon Mohamed és Khoszred pasák voltak a parancsnokok. Ezalatt Varkocs haditanácskozásra hívta össze a várőrséget és Székes- fehérvár elöljáróit. A tanácskozás arra irányult, vájjon nem kellene-e a külvárosok épületeinek, felgyujtása után az egész haderőt a várban egyesíteni? Szigethy Tamás városbiró és a polgárság, úgyszintén egy része a katonaságnak szót emelt a tervezés ellen, mert, miként Istvánffy említi, nem akarták, hogy a templomokban és épületekben gazdag, a várral majdnem egyenlő nagyságú külvárosok elpuszí FIUMEI KÁVÉBEHOZATAL Székesfehérvár, \ ! Vásárolja KÁVÉ, TEA, CSOKOLÁDÉ I & és CACAÓ szükségletét mindig a 1 L ;iumei Kávébehozatal Folyton friss pörkölt-nál, mert itt ki van zárva, hogy petróleum, i 1 terpentin, sajt és erős fűszer szagot kapjanak, i kávé ! J 4
