Sófalvi András: A székelyudvarhelyi Jézus kápolna. A székelyföldi négykaréjos kápolnák kérdéséhez - Múzeumi füzetek 32. (Székelyudvarhely, 2012)
RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A JÉZUS KÁPOLNÁBAN A kápolna első archeológiái kutatására 1973 nyarán került sor egy műemléki felújítás keretében, a székelyudvarhelyi Történelmi Múzeum, a Román Tudományos Akadémia kolozsvári Történeti és Régészeti Intézete, valamint a bukaresti Történelmi Műemlékek Bizottsága együttműködésével, Ferenczi Géza történész, Ferenczi István és Beldie Mariana régészek irányításával. A kápolna négy oldalán, a karéjok tengelye mentén jelöltek ki egy-egy 1,30 m széles kutatóárkot (9. kép). A felületek mélyítése során - a kápolna déli oldalán nyitott szelvény kivételével - lényegében csak természetes képződésű talajrétegeket észleltek, régészeti jelenségek nélkül, tehát kiderült, hogy a kápolna köré nem temetkeztek sosem, így az nem lehetett plébániatemplom (a középkorban az egyházi törvények előírásainak megfelelően adott egyházközség tagjait felszentelt földbe, a templomba/kápolnába és a köré, a cemeteriumba temették el). Az északi oldalon nyitott kutatóárok bizonyult az ásatás legfontosabb helyszínének, ugyanis az itteni felfedezés kulcsfontosságú a kápolna keltezésében: a fal alapozási árkából, annak „legmélyebb szintjéből” I. Ferdinánd 1561-ben vert dénárja (10. kép) került napvilágra. A lelet és annak kontextusa a régészet nyelvén azt jelenti, hogy az alapozási árokba az építéssel egy időben került bele egy forgalomban lévő pénz, vagyis a kápolna 1561-ben vagy röviddel ez után épült. A kápolna belsejének nyugati felében nyitott felületen egy kőből készített, illetve ehhez téglából másodlagosan hozzáfalazott sírépítményt tártak fel részlegesen, bennük két, illetve egy csontvázzal. Az elhunytakat koporsóban temették el (erre a korrodált koporsószegek vagy az elkorhadt koporsódeszkák lenyomata alapján következtet általában a régész), a téglakriptában nyugvó halottnak két aranyozott ruhagombja is volt - tudósít az ásatási napló. A kőkriptától nyugatra részlegesen feltártak még egy egyszerű földbe ásott sírgödröt, melyben a csontváz mellett nem volt melléklet, illetve viseleti kellék. Az ásatás eredményeit magyar részről szkeptikusan fogadták a kutatók, ugyanis az új felfedezés sehogy sem volt összhangban az addigi művészettörténeti ismeretekkel. Helyi szinten pedig sajnos a mai napig nem tekintik igazi tudományos kutatásnak. A fent írottak ismeretében és tudatában nem volt egyszerű feladat egy új ásatás elkezdése 2011-ben. Bizonyos szempontból könnyebb volt a dolgunk, 18
