Mihály Ferenc (szerk.): Mária-tisztelet Erdélyben. Mária-ábrázolások az erdélyi templomokban - Múzeumi füzetek 28. (Székelyudvarhely, 2010)
MÁRIA SZEPLŐTELEN SZÍVE; LOURDES ! BOLDOGASSZONY MÁRIA SZEPLŐTELEN SZÍVE kultuszának gyökerei a XVII. századra nyúlnak vissza. Tiszteletének alapja a Szent Szűz szeplőtelen fogantatásának és istenanyaságának elfogadása. Magyarországon már a XVII. századtól kezdődően vannak adataink olyan vallásos társulatok létrejöttéről, amelyek a Jézus Szíve kultusza mellett Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletét is szorgalmazzák. A kultusz igazi felvirágzása a XIX. század másodikfelétől figyelhető meg. Az erdélyi katolikus templombelsők berendezéseinek összehasonlító vizsgálatából az derül ki, hogy a Mária Szíve típusú ábrázolások a XIX. század végétől kezdődően válnak elterjedté, szinte minden esetben együtt, párban jelennek meg a jézus Szíve kultusz emlékeivel. Azonban sokkal kevesebb számban fordulnak elő, mint a szinte velük egy időben népszerűvé váló Lourdes-i Boldogasszony ábrázolásai. A Jézus Szíve szobrok szinte minden erdélyi katolikus templomban megtalálhatók. A két Szív képi megfogalmazásaival ritkán találkozunk az említett templombelsőkben, ezek nagyméretű elterjedése a népi kegyességben figyelhető meg. A Mária Szíve és a jézus Szíve típusú ábrázolások legfőbb ismertető jegye a mellükön megjelenített sugárzó szív, amely Alacoque Szent Margit egyik Krisztussal kapcsolatos víziójára (1675) vezethető vissza, elterjesztésében a jezsuitákjártakélen. Az erdélyi katolikus templomokban leggyakoribb előfordulást a tiszteletükre állított mellékoltárok központi helyén elhelyezett szobrok mutatnak (Borszék, Brassó- Belváros), de találkozunk a főoltár két oldalán megjelenő változatokkal is (Ajnád, Bélafalva). A kolozsvári ferences templomban a Mária Szíve szobor a főoltár hármas forgatható szekrényében kapott elhelyezést. Mária Szíve. Borszék, római katolikus templom A LOURDES-I BOLDOGASSZONY tisztelete egy franciaországi Mária-jelenéshez köthető. A Pireneusok lábánál, a Földközi-tenger közelében fekvő Lourdes városa melletti Massabielle-sziklafal barlangmélyedésénél tizennyolc alkalommal jelent meg Mária 1858- ban, a 14 éves Bernadett Soubirousnak. A jelenések természetfeletti jellegét a Tarbes-i püspökség, ahova Lourdes egyházmegyeileg tartozott, már 1862-ben elfogadta, hivatalosan viszont csak XIII. Leó pápa ismerte el 1891 -ben. A látnok leírásai alapján, Joseph Fabisch szobrot készített a megjelenő Asszonyról, amelyet 1864-ben állítottak fel a jelenések barlangjában. A Lourdes-i Boldogasszony kultusza nagyon gyorsan terjedt, a folyamat Erdély templomaiban is jól megfigyelhető. A XIX. század utolsó évtizedeitől kezdődően nagyon sok római katolikus templomban találkozunk a kegyszobor másolataival, vagy a jelenést ábrázoló alkotásokkal. Sok esetben a vadrózsabokron álló, imádságra kulcsolt kezében rózsafüzért tartó, kék övvel díszített fehér ruhában, fehér fátyollal, lábain egy-egy aranyrózsával megjelenő Mária szobra 33
