Mihály Ferenc (szerk.): Mária-tisztelet Erdélyben. Mária-ábrázolások az erdélyi templomokban - Múzeumi füzetek 28. (Székelyudvarhely, 2010)
LOURDES ! BOLDOGASSZONY; FATIMA! BOLDOGASSZONY külön mellékoltárban kapott elhelyezést. Néhol egyszerű (pl. Csíkszépvíz, Csíksomlyó - Szent Péter és Pál, Csíktaploca, Gyímesfelsőlok, Torda - plébániatemplom), máshol a barlangot imitáló háttérrel (pl. Atyha, Alsóborszék, Gyergyószárhegy), de van, ahol mindez kiegészül a látnok megjelenítésével is (pl. Kézdiszentlélek, Szamosújvár, Kolozsvár - ferences templom). Azonban találkozunk olyan példákkal is, ahol a főoltár központi szobraként is előfordul (pl. Mikháza, Altorja - Apor-kápolna), vagy másodlagos elhelyezésben, a mellékoltár előtt (pl. Csíkszentlélek, Farkaslaka). Külön csoportot képeznek az ún. lourdes-i barlangok, kőből vagy más anyagból készült, barlangot utánzó építmények. Lehetnek a templom bejárata körül (pl. Kézdiszárazpatak, Zsögöd), mellékoltárok helyén (Aranyosbánya, Balánbánya, Szászsebes) vagy a templomkertben (pl. Futásfalva, Kézdisárfalva, Szőkefalva). A legelső lourdes-i barlangot a XIX. század végén állíttatta XIII. Leó pápa a Vatikán kertjében. A jelenés képi ábrázolásával kevés esetben találkozunk. Ilyen fajta megfogalmazás példáját láthatjuk Csíkdánfalva, 1935-ben felszentelt neogótikus templomának főoltárán. Lourdesi Boldogasszony. Székelyszenttamás, római katolikus templom. A FATIMA! BOLDOGASSZONY tiszteletének forrása egy portugáliai, 1930-ban a Katolikus Egyház által is hitelesnek elfogadott Mária-jelenés, amely napjainkban Lourdes után a világ leglátogatottabb kegyhelye. Fatimában 191 7-ben, hat hónapon keresztül jelent meg a Szűzanya a 10 éves Lucia de Jesus dos Santosnak, a 9 éves Francisco Martonak és a 7 éves Jacinta Martonak. 1919-ben a jelenések helyén kápolna építésébe fogtak, ahová 1920-ban helyezték el a mai kegyszobrot. Máriát rózsafüzérrel, hófehér ruhában ábrázolták. AII. világháborútól való megmenekülésért a portugál asszonyok arany ékszereikből és 3000 drágakőből, hálaadásuk jeléül koronát készíttettek, amellyel 1946-ban koronázta meg a Szent Szüzet Masella bíboros, pápai legátus. 1947-ben másolat készült a kegyszoborról, amely Fatimái Vándorszobor néven azóta folyamatosan járja a világot. Magyarországon 1994-ben, Romániában 2002-2003-ban látogatta az egyházmegyék plébániáit. Az erdélyi katolikus templombelsőkben ritkán találkozunk a Fatimái Boldogasszony ábrázolásaival. A kegyszobor kisméretű másolatai fordulnak elő leginkább. Központi elhelyezésben néha kisebb, szegényesebb berendezésű kápolnákban jelenik meg (pl. Ikafalva). Nagyobb elterjedésük magántulajdonban figyelhető meg. Az 1989-es politikai változások után van példa arra, hogy templomot is szentelnek a Fatimái Szűz tiszteletére. Ilyen példa a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyében Bogárfalva (2003), a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében Nagykároly (1996) és Kissár (1997), amelyek teljes berendezése e tisztelet jegyében fogalmozódott meg. Fatimái Boldogasszony. Bogárfalva, római katolikus templom. 2003. 34
