Mihály Ferenc (szerk.): Mária-tisztelet Erdélyben. Mária-ábrázolások az erdélyi templomokban - Múzeumi füzetek 28. (Székelyudvarhely, 2010)
AZ ISTENSZÜLŐ MÁRIAPÓCSI KÖNNYEZŐ IKONJA Az északkelet-magyarországi Pócs község görög katolikus fatemplomában, 1696. november 4- én, az ikonosztázion Istenszülő-ikonja könnyezni kezdett. A csoda híre hamar elterjedt, a környéken állomásozó császári katonaságnak köszönhetően Bécsbe is eljutott. A könnyezés december 8-ig tartott, az eseményeket még ebben az évben, az egri római katolikus püspök megbízottjai vizsgálták ki. A következő év folyamán a képet I. Lipót császár feleségének óhajára Bécsbe szállították, ahová 1697. július 4-én érkezett meg. A könnyező ikont óriási pompával fogadták, végleges elhelyezést a Szent István Dóm főoltárán, a tabernákulum fölött kapott. Tiszteletét az egész Birodalomban ismertté tette, hogy 1697. szeptember 11-én, Savoyai Jenő, Zentánál a túlerőben lévő törökök fölött győzelmet aratott, amelyet a kortársak egyértelműen a Pócsi Istenszülő közbenjárásnak tulajdonítottak. A pócsi kegykép kultusza hamarosan összekapcsolódott a mikolai könnyező ikonéval: Pázmány Péter Imádságos könyvét 1701-ben olyan metszettel díszítették, amelyen a Szent Korona alatt a két, ovális pajzsra helyezett kegykép jelenik meg, mint Magyarország és Erdély hathatós védelmezője. Pócsra csak 1 707-ben került vissza az eredeti ikon egyik másolata, amely 1 715. augusztus 1 -jén szintén könnyezett. A csodát újra az egri püspök hitelesítette. Ez utóbbi kultuszának emléke a Kerelőszentpálról a marosvásárhelyi Egyházi Gyűjteménybe helyezett fogadalmi kép, amelyet a Máriapócshoz közeli birtokán, Nyírbaktán élő gróf Károlyi Klára, gróf Haller Gábor özvegye készíttetett az ikon alatt olvasható hosszú magyar felirat szerint annak emlékére, hogy a kerelőszentpáli templomot visszavette a protestánsoktól (1 740). A Bécsben őrzött pócsi képről készült viszont az a nagyon magas művészi színvonalat képviselő másolat, amely a marosillyei plébániatemplom főoltárát díszíti. A templom 1 749-ben lett újra katolikus. A főoltár felett egykor olvasható felirat szerint a Bécsben őrzött pócsi kegykép másolatát Bornemissza József és János helyezték el itt fogadalomból annak emlékére, hogy 1805. július 3-án Marosillyére örök birtokjogot nyertek az Udvartól. A XIX. század második feléből származhat a sepsiköröspataki plébániatemplom oldalkápolnájában található másolat, amelyet a helyi hagyomány szerint, a kegyúr, gróf Kálnoky család valamelyik nőtagja adományozott a templomnak. A XX. század elejéről származhat az a Szamosújváron előkerült nyomat, amely a máriapócsi kegykép XIX. század végi állapotát mutatja. Károlyi Klára fogadalmi képe a pócsi kegykép másolatával. Kerelőszentpál, római katolikus templom. 1740 körül. 78x117 cm. Olaj, vászonkép. 26
