Mihály Ferenc (szerk.): Mária-tisztelet Erdélyben. Mária-ábrázolások az erdélyi templomokban - Múzeumi füzetek 28. (Székelyudvarhely, 2010)
LQRETTOI BOLDOGASSZONY „Fekete vagyok, de szép" A Mária-tisztelet egyik sajátos formája a lorettói úgynevezett Mária-ház körül kialakult kultusz. A legenda szerint 1291 -ben, a törökök végső pusztítása elől, Mária lángokban álló názáreti házát angyalok röpítették át az Adria fölött. Először a horvátországi Tersato (Trsat) faluban, a Frangepán család birtokán pihent meg a ház. 1294-ben az angyalok tovább röpítették a „Casa Sacra"-t az itáliai Recanato városka mellé, majd nem sokkal később a közeli Lorettóban helyezték el véglegesen. A ház fölött 1464-ben II. Pál pápa hatalmas bazilika építésébe kezdett, melynek teljes befejezésére 1587-ben került sor. A közel életnagyságú fekete Mária-képet is ekkor helyezték el, melynek festését a hagyomány Szent Lukács evangélistának tulajdonítja. Az egyre nagyobb tiszteletnek örvendő zarándokhelyen a kegyszobor kultusza 1571-ben erősödött meg, amikor V. Szent Piusz pápa által a lorettói Szűz védelmébe ajánlott keresztény sereg fényes győzelmet aratott Lepantónál a pogány törökfelett. A török európai előrenyomulásával, illetve a török elleni küzdelemmel szorosan összefügg a Lorettói Mária tisztelete, melynek hatására Ausztriában, a XVII. században félszáznál is több kápolnát, templomot szentelnek a törökverő, illetve töröktől védő Mária tiszteletére. Bécsen, Nyugat-Magyarországon keresztül Erdélyben is nyomon követhető ez a kultusz, elsősorban a ferenceseknek köszönhetően. A kolozsvári ferences templom lorettói kápolnáját báró Toroczkai János és gróf Kornis Antal adományaiból építették, felszentelésére 1 745-ben került sor. Egy évre rá, a kápolnában a fekete testszínű kegyszobrot is elhelyezték, melyet Kornis Antal hozott Lorettóból. A kápolna homlokzatára Nachtigall János kődomborműve került, amely az égő ház angyalok által való megmentését, átrepítését ábrázolja. A szamosújvári ferences templom (1 745-1 758) déli oldalához is épült egy lorettói kápolna, melyben a kolozsvárihoz hasonló „fekete Mária" szobrot helyeztek el. A csíksomlyói Salvator-kápolna hasonlóan a Lorettói Boldogasszony tiszteletét hirdeti. Az oltárszekrénybe helyezett, korábbi festett fa táblakép, amely az öltöztetett Lorettói Máriát ábrázolja, a XVII. század másodikfelében készülhetett. Lorettói Mária mellékoltár központi táblaképe. Csíksomlyó, Salvator-kápolna. XVII. század második fele. Fa táblakép. Felirat: ... S. MARIA Dl LORETO 25
