Mihály Ferenc (szerk.): Mária-tisztelet Erdélyben. Mária-ábrázolások az erdélyi templomokban - Múzeumi füzetek 28. (Székelyudvarhely, 2010)
„Szép hajnali csillag" Köln városában 1637-ben, a spanyol uralom alatt álló Németalföldről érkező két nővér alapított sarutlan kármelita kolostort. Kezdettől fogva jó kapcsolatot ápoltak a városban élő, száműzött francia királynéval, Medici Máriával, aki halála előtt egy nappal (1642. július 3.) nekik ajándékozott egy Mária-szobrot. A királyné a szobor alapanyagául szolgáló fát a németalföldi Scherpenheuvel kegyhelyéről kapta, ahol a XVI. századtól kezdve egy tölgyfára helyezett Mária-szobor körül nagy zarándokhely alakult ki. A XVII. század első felében a fa köré, illetve helyén új zarándoktemplom épült, de a „csodás" tölgy anyagát nem pusztították el, hanem szétosztották, és Máriaszobrokat faragtak belőle. így tett Medici Mária is, amikor a birtokába jutott tölgyfadarabból elkészíttette ezt a szobrot, amelyet udvari kápolnájában őrzött. A nővérek 1643-ban vehették át a szobrot, amelyet rövidesen nyilvános tiszteletre helyeztek templomukban, és a harmincéves háború nehéz éveiben a Béke Királynője titulussal illették (Regina Pacis, Königin des Friedens, innen a kölni templomuk mai neve: St. Maria vom Frieden). A kegyszobor a hagyományos Mária ábrázolásokat követte: a Szűz balján a gyermek Jézust, jobbjában jogart tartott, fátylat viszont nem viselt; Jézus jobbjával áldott, baljában egy glóbusz volt látható. Rendhagyó motívumnak számított, hogy Mária egy hajóba helyezett földgömbön állt, a hajó orrán pedig egy sokágú csillag ragyogott. A szobrot koronákkal ékesítették, és gazdagon öltöztették. 1942-ben, Köln bombázása során az eredeti kegyszobor elpusztult. Erdélyben Eteden található egy oltárkép, amely minden bizonnyal a kölni kegyszobrot népszerűsítő, nagy számban készített XVII. vagy XVIII, századi metszetek alapján készült olajfestmény. A kép a szobrot a díszes fogadalmi ruhájában, ékszerekkel gazdagon díszítve ábrázolja. Érdekessége, hogy a hajón olvasható imában Stella matutinának, vagyis Hajnali csillagnak nevezik Máriát, amely a középkortól kezdve kedvelt megszólítása volt a Szűznek, s így Mária-szimbólumként értelmezték a hajóorron föltűnő csillagot is. A festmény alsó felén látható keskeny toldás, és a módosított keret alapján feltételezhető, hogy a kép másodlagos elhelyezésben látható napjainkban. 7. Stella Matutina - „Szép hajnali csillag". A kölni St. Maria vom Frieden egykori Béke Királynője kegyszobrának másolata. Etéd, római katolikus templom. Mellékoltár. 100x150 cm. Olaj, vászon kép. Felirat: STELLA MATUTINA ORA PRO NOBIS. 2. XVIII, századi metszetábrázolás a kölni Béke Királynője kegyszoborról _______________BÉKE KIRÁLYNŐJE 20
