Mihály Ferenc (szerk.): Mária-tisztelet Erdélyben. Mária-ábrázolások az erdélyi templomokban - Múzeumi füzetek 28. (Székelyudvarhely, 2010)
SEGÍTŐ BOLDOGASSZONY Az egyik legnépszerűbb középeurópai Mária-kegykép, melynek előképe az id. Lucas Cranach által 1537-ben festett és ma az innsbrucki Szent Jakab templom főoltárán látható festmény. Elterjedésében az 1618-ban a passaui kapucinusok számára készített másolat játszik meghatározó szerepet, amelyet már 1622-ben nyilvánosan tiszteltek. A passaui másolat Bécs 1 683-as ostromakor kap különleges jelentőséget, amikor a fővárost ostromló török hadak felett szeptember 12-én Kahlenbergnél aratott győzelmet a passaui Szűzanyának, a „Keresztények Segítségének" tulajdonították, s ettől kezdve vált kultuszának kiemelt elemévé a török elleni védelmező jelleg. Emellett a pestisjárványok elhárításáért is gyakran a Segítő Boldogasszonyhoz folyamodtak. A korabeli felfogás szerint a XVII. század végétől a XVIII, század derekáig pusztító pestist a török fogságból szabaduló keresztény katonák hurcolták be a Habsburg birodalomba, ezért a pestist a pogány törökök átkának tekintették, amely ellen szintén a törökverő Mária oltalma nyújthat segítséget. A Segítő Mária hangsúlyos törökellenes és pestistől oltalmazó jellege mellett, a XVII—XVIII. században a Duna mentének országaiban hasonló szerepre tett szert, mint a késő középkortól minden veszedelemtől óvó Köpenyes Mária. A kultusz magyarországi és erdélyi elterjedésében meghatározó szerepet játszanak a birodalom más területeiről érkező németajkú telepesek, és kiemelt jelentőségű a ferences rend szerepe. A Segítő Mária ismert XVIII, századi erdélyi ábrázolásai esetében is kimutatható e kettősség. Jelentős németajkú lakossággal, vagy katonai és világi adminisztrációval rendelkező településekről (pl. Brassó, egykori jezsuita templom), vagy a ferences rend környezetéből (Csíksomlyó, Salvator-kápolna, fogarasi és medgyesi ferences templom) származnak. Legtöbbjük a bécsi koronás típusba tartozik, de emellett ismert a passaui eredetű korona nélküli (Kászonújfalú, Gyergyószentmiklós), s a ritkább, csillagkoszorús (kantai minorita templom, Brassó-Bolonnya) és baldachinos(Kolozsvár) variáns is. Az erdélyi Segítő Mária másolatok egyik legszebb példája a brassói ferences templomban található. Eredetileg a Ludwig Andreas Khevenhüller gróf és felesége Maria Anna Philippine Lamberg hercegnő által 1 729-ben állíttatott főoltár közepén, a tabernákulum fölött volt elhelyezve. Elegáns rokokó keretét Franz Xaver Prigel a brassói harmincadhivatal tisztviselője rendelte 1780-ban. A festmény csodatevő jellegéről tanúskodnak a fennmaradt ex-voto ezüst domborművek. A Segítő Boldogasszony kultusz népszerűségének továbbélését számos XIX. századi másolat is példázza. Közülük kiemelkedő színvonalú a század első feléből származó Brassó-bolonnyai másolat. A passaui Segítő Mária kegykép másolata. Kászonújfalú, római katolikus kápolna. Kb. 70x80 cm. Olaj, vászonkép. 12
