Miklós Zoltán (szerk.): A Haáz Rezső Múzeum gyűjteményei - Múzeumi füzetek 26. (Székelyudvarhely, 2009)

századi udvarhelyszéki képzőművészet kutatása, a köztéri műemlékek és emlékművek kataszterének összeállítása, valamint a liturgikus terek és tájolási összefüggések kutatása képezi egy másik szakember jelenlegi tevékenységét. Szerencsésnek mondhatja magát az intézmény, hiszen a természetrajzi részleget is tapasztalattal rendelkező, szakképzett muzeológus gondozza. Folyamatban van az állomány feldolgozása, és ennek katalogizált formában történő közzététele. Jelenleg a botanikai gyűjtemény katalógusainak digitalizálása zajlik.

Az évek folyamán a múzeumba bekerülő tárgyak preventív konzerválásáról és -főként kiállításokra történő előkészítéskor - a restaurálásról kellő szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársak gondoskodtak. Az szükségletekhez képest ez a szegmens alulreprezentált, hiszen a jelenlegi egy restaurátor nem tudja lefedni a teljes tárgykészlet által igényelt munkálatokat. Jelenleg a Tudományos Könyvtár állományával együttesen, a leltárkönyvekben rögzített tárgyak összessége 141.581 darabot tesz ki. A múzeumi tárgygyarapodás leggyakoribb módja az adományozás általi beszerzés, illetve a régészeti feltárások általi gyarapítás. Tárgyvásárlásra csak ritka esetben van lehetősége a múzeumnak, hiszen a szűkös költségvetési keret legtöbbször nem biztosít vetélytársi pozíciót az intézmény képességei fölé licitáló kereskedőkkel szemben. A kimagasló jelentőségű tárgyak vásárlása azonban prioritást képez. Erre kitűnő példa a múlt évben megvásárolt XIX. századi nagyméretű műtermi lemezes fényképezőgép. Legutóbb pedig - a Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatása révén - egy 1876- ban faragott monumentális zetelaki székelykaput vásárolt az intézmény.

A gyűjtemények aránybeli megoszlása

I. Régészet

II. Történelem

III. Tudományos Könyvtár

IV. Néprajz

V. Képzőművészet

VI. Természettudomány

VI. V. IV.

Az első leltári bejegyzéstől napjainkig lassú, de töretlen fejlődést mondhat magáénak a székelyudvarhelyi közgyűjtemény. Jelen körülmények közepette azonban elfogult optimizmussal tekinthetünk csak a jövőbe. Hiszen az egykoron államosított - az intézmény állandó székházaként szolgáló - ingatlan törvényszéki döntéssel történő visszaszolgáltatása gyakorlatilag ellehetetleníti az intézmény tevékenységét. A lappangó kilátástalanság nem teszi lehetővé nagyobb lélegzetű projektek kibontakoztatását, mi több pillanatnyilag a közgyűjtemény elhelyezése is megoldásra vár. A jogilag tisztázott státuszú Állandó Képtárba történő átcsoportosítással valójában a műtárgyraktározási gondok enyhíthetők, de megszűnnek a legjelentősebb tevékenységi körök. A kiállító felületek beszűkülésével a múzeum közszolgálati funkciója, vagyis a kiállításrendezés csorbul leginkább. A közeljövőben elsődleges célunk a - jelen kiadványban is bemutatásra kerülő - gyűjtemények korszerű raktározása, a tudományos kutatómunka folytatása és folyamatos új opciók keresése a nélkülözhetetlen kiállítófelületek biztosítására.

Miklós Zoltán

4