Veres Péter: A Haáz Rezső Múzeum képtára - Múzeumi füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2001)
való 8/12-ed részével is gazdagodott. Ez is néhai Spanyár Pál rajztanár tulajdonát képezte, és lánya, Spanyár Klarissza elhunyta után Vofkori György tanár közbenjárására ment át a Múzeum tulajdonába, az 1194-1195/1978 számú, Bálint József közjegyző által jegyzett adománylevél értelmében.) Hosszú huzavona után, legyőzve mindenfajta bürokratikus akadályt, a Városi Képtárnak kiszemelt Május 1 sugárút (ma Kossuth Lajos út) 42. szám alatti épület a 29/16. 08. 1978. számú átadási jegyzőkönyv értelmében a Múzeum tulajdonába került. Számottevő művészeti életről Székelyudvarhelyen az 1950-es évektől kezdve beszélhetünk. Ebben az időszakban rajzanak ki azok a főiskolát végzett művészek, akik az állam által kezdeményezett, az egész országot felölelő tehetségkutatás eredményeként felvételt nyerhettek a főiskolákra. E kirajzás hozadékaként Székelyudvarhelyen is megalakulhatott egy müvésztelep. Ennek kemény magját dr. Rosier Károly (Székelyudvarhely, 1899 - Székelyudvarhely, 1976), Maszelka János (Máramarossziget, 1929) és Sepsi Lajos festők; Kraíft László (Bárót, 1930 - Marosvásárhely, 1976) grafikus és Metz István reklámgrafikus, valamint Orbán Áron (Felsőboldogfalva, 1927 - Székelyudvarhely, 1989), Nagy György (Sajó- Szentandrás, 1929) és Székely József (Erdöszentgyörgy, 1929) szobrászok alkották. Az általuk indított ingyenes festő- és rajztanfolyamokon a kisgyerekektől a nyugdíjasokig bárki részt vehetett. Műtermük a későbbi Gábor Áron munkásklub helyén, az unitárius templom épületéhez ragasztott klubteremben volt. Sajnálatos módon, e művésztelepből hiányzott az a kohéziós erő, ami elengedhetetlenül szükséges egy ilyen szerveződésnek a pályán való megmaradásához és továbblépéséhez. Többek között mindezt az a pénzhiány is előidézhette, amely akkor jellemző volt a városra. Ugyanis Udvarhely nem esett bele az iparosításra kiszemelt régiók egyikébe sem, mint amilyen például a Zsil-völgye volt. Itt ugyanis (az udvarhelyi művésztelephez hasonló körülmények között alakult) Zsil-völgyi művésztelep tagjai - a nagy ipari beruházásoknak köszönhetően - nem voltak híján megrendeléseknek. Az udvarhelyi művésztelep egyéneire „bomlik” és mindenki külön utakon bontakoztatja ki saját művészi pályáját. 14