Veres Péter: A Haáz Rezső Múzeum képtára - Múzeumi füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2001)
Ebben az időszakban egyetlen nagy, számottevő megrendelés volt a város részéről: egy szökőkút, melynek helyét a városközpontban jelölték ki. Az 1956-os esztendőben a városi Néptanács kezdeményezésére (Kozsenyi András néptanácselnök) egy szökőkút elkészítésének pályázatát hirdették meg az udvarhelyi művészek számára. A pályázatot Orbán Áron szökőkút-terve nyerte el, melyen négy olyan szimbolikus emberalak foglalt helyet, melyek mindegyike e vidék lakosságának fontosabb foglalkozásait volt hivatott jelképezni. Miután minden részletkérdést tisztáztak, az a döntés született, hogy minden alakot más-más udvarhelyi szobrász fog elkészíteni. így aztán a fejsze-fenőt (erdőkitermelő munkás) Orbán Áron, a vasöntőt (a szentkeresztbányai kohász) Verestóy Árpád, a bokályfestőt (köröndi fazekas) Székely József és végül a búzakévés asszonyt (mezőgazdasági munkás) Nagy György készítette el. A mintázás az unitárius templom mellett levő műteremben történt, ahol a gipsznegatívokat is öntötték. A szobrok műkőbe való kiöntése az akkor éppen épülőfélben levő Művelődési Ház (ma koncert- illetve kiállítóteremnek használt) helyiségében történt. Az öntést Orbán József épületszobrászatot és épület-ornamentikát kivitelező csoportja végezte, majd innen a városközpontba való szállítás után kerültek mai helyükre. (A kányádi születésű Orbán József elismert épületszobrász szakember volt, amit az olyan munkálatokon való részvétele is bizonyít, mint a szinajai Peleş-kastâly és a bukaresti királyi palota helyreállítási munkálatai, vagy a Scânteia Ház építése.) Székely József így emlékszik vissza a szobrok kiöntésére: „ Elég körülményes volt, hiszen kettőbe kellett önteni, s ezért dőlt el pár éve az egyik is és a másik is, mert a két rész között a kötés meglazult. A szobrokért egy jelképes összeget kaptunk: 3000 lejt egy szoborét, mert egy-egy szobor akkor 15.000 lejt is ért volna. Ennyi pénz volt akkor. De ingyen is megcsináltuk volna... ” A kor másik jelentős, műtárgy-jelleggel bíró alkotása a Művelődési Ház színpada feletti dombormű, melynek figurái a népi életből vett jeleneteket elevenítenek meg. A dombormüvet Haáz Rezső egykori múzeumalapító és rajztanár tervezte és rajzolta meg. A rajzokat pedig a megfelelő méretűre felnagyítva - vonalhálós nagyítással - ugyancsak a kányádi Orbán József mintázta és kivitelezte. 15
