Lakatos István: Székelyudvarhely legrégibb leírása - Múzeumi füzetek 1. (Székelyudvarhely, 1990)
1. szám Múzeumi füzetek ez a nép mindig katolikus volt attól kezdve, hogy a pogányságról a keresztény hitre tért, ami 1010-ben történt Szent István, Magyarország királya és apostola buzgó tevékenykedésének eredményeképp. A Kálvin-féle eretnekség először a XVII-ik század elején kezdett terjedni és hívőkre találni, egyrészt idegenek beköltözése, másrészt a katolikusok üldözése következtében, amelynek gyakran hosszú időn át voltak kitéve. Itt egyebek között azt kell megjegyeznem, hogy a szemevilágát vesztette egy katolikus, aki az üldözésektől való félelmében a kálvinistákhoz állott át s átvette szertartásukat, vallásukat s minden ízében hamis hitüket; így büntette Isten, amíg csak élt. A város lakosainak zöme iparos, kisebb számban akadnak földművesek, vannak kereskedők is. Mindannyian két társadalmi osztályba sorolnak: egyesek ugyanis nemesi vagy lófői rangot viselnek és fegyverrel szolgálják az országot, mint a többi zászlóaljakba osztott székely-nemesek s a toldás háztulajdonos nemes emberek, mások viszont polgárok, akik kötelesek a várnak bizonyos terheit viselni, de egyben királyi meghívottak és meg kell jelenniök annak rendje és módja szerint az országgyűléseken. Ebben a városban polgári meg nemesi törvényszék van; üléseik alkalmas időben s az ügyek szükségességének megfelelően tartatnak; mindkét törvényszéknél az üléseken részben köz, részben magán ügyeket tárgyalnak. Híres vásárokat tartanak a város közepén, vagy heti vagy országos vásárokat, ilyen három van évenkint, az egyik Űrnapján, a másik Szeráfi Szent Ferenc ünnepén, a harmadik nagyböjt közepén. Heti vásár van az évnek mindenik keddén. Mind a kétféle vásáron dúskálni lehet csaknem mindenféle holmiban, éspedig húsfélékben, fában, sóban, állatban, búzában, különféle hüvelyesekben, halakban, majorságban, az évszakhoz mérten más és más fajtájú gyümölcsökben. pogácsákban, portékákban és egyéb, az 9
