Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2020)
Varga Judit: Egy könyvkötőmester által készített glóbuszasztal restaurálása
2. ábra. A glóbusz szerkezeti felépítése. 1. falap 2. a két félgömb egymáson való elfordulását szolgáló szövet 3. súly 4. vastányér. kezeinek mindkét félgömb esetében falapok nyújtanak biztos tartást, melyeket vászonnal alábéleltek, hogy jobban tudják rögzíteni a héjhoz. Az alsó félgömböt középen választották el falappal, arra épül fel a fiókrendszer. A felső félgömbbe két félkörcikk alakú falapot rögzítettek derékszögben. Közéjük egy szövetcsíkot ragasztottak be, mely a két félgömb egymáson való elfordulását biztosítja, a szövet másik felét az alsó félgömbhöz ragasztva. A könyvkötészeti eljárás itt is tetten érhető, hiszen a szövetcsík olyan funkciót látott el, mint egy könyvnél a nyílás, azonban ez a konstrukció egyik gyenge pontja is egyben, hiszen a szövetcsíkra terhelték a felső félgömb teljes súlyát, mely 5 kg. A röntgenfelvétel9 kimutatta, hogy a szerkezetbe egy súlyt helyeztek, hogy nyitott állapotban ne billenjen vissza a felső félgömb. Az alsó félgömb aljába egy 20 cm átmérőjű vastányért építettek be, ami a glóbusz állványhoz való rögzítését segítette elő, hogy a csavart jobban megtartsa (2. ábra). A glóbusz anyagai és készítéstechnikája A glóbusz héj szerkezetének felépítése az alsó félgömb sérült részénél látható rétegekből megállapítható volt. Az alsó félgömb alapját kétféle papírból alakították ki, szelvényekből ragasztva. Legbelül egy vékony, csíkos selyempapír található, melyre egy vastagabb, rétegelt kartonpapír került.10 Ennek felületére 2-3 mm vastag, enyves 9 A röntgen-radiográfiás felvételeket Horváth Mátyás (festményrestaurátor, MKE Restaurátor Tanszék) és Balázs József (fa-bútorrestaurátor, Magyar Nemzeti Múzeum - MKE) készítették. 10 A glóbusz héj szerkezetének előállítása nagy hasonlóságot mutat a földgömbök készítéstechnikájával. A földgömbök alapját általában papírmasé réteg képezi, melyet egy pozitív formára építettek fel. Feltételezhetjük, hogy itt is hasonlóan, valamilyen magra, rétegelve készült a két félgömb. < 'fiHo’jPŞ rflmfrr-jBR y> I 2äöbI®:' hüí* 4. kép. A glóbusz héjszerkezete: 1. festett térkép, rajta lakkbevonat a felső félgömbön. Alsó félgömb: 2. vékony, csíkos selyempapír 3. vastag, rétegelt kartonpapír 4. gipszalapozás 5. márványfestés, rajta lakkbevonat 6. cinkfehér. gipszalapozást vittek fel, amit egyenletesen elsimítottak.11 Erre egy vékony cinkfehér réteget hordtak fel, amire olajfestékkel márványozott felületet alakítottak ki, melyet lakkréteggel fedtek. Később ezt a felületet valamilyen okból elfedték egy cinkfehér- és végül egy lakkréteggel (4. kép). A felső félgömb egy helyen olyan mértékben beütődött, hogy lehetett következtetni a felépítésére. A pontos rétegrendet a mikroszkópos keresztmetszet-csiszolatok11 12 vizsgálata alapján határoztuk meg. Összehasonlítva a két félgömbből vett minták13 keresztmetszet-csiszolatait (5. kép) megállapítottuk, hogy a felső félgömbön jelenleg látható térkép alatt is megtalálható a márványfestés. Erre került fel az alsó félgömbön levővel egyező cinkfehér réteg, majd erre festették a Nagy-Magyarországot ábrázoló térképet, végül lakkréteget hordtak fel. Az alsó félgömb vízszintes főköre mentén egy blondei masszából készült növényi díszítőelemekkel eltakart vasgyűrű biztosít merev tartást a váznak. A glóbusz belső elemeit bordó bársonnyal valamint különböző díszpapírokkal, díszfóliákkal borították és blondei elemekkel díszítették. A fiókok mellett kör alakú, fedővel ellátott tégelyek valamint egy felnyitható és kivehető, tűpámás doboz szolgál a kézimunkaeszközök tárolására. 11 A földgömbök készítésénél általában enyvvel elkevert gipszet használtak. Baynes-Cope 1985. p. 14. 12 A keresztmetszet-csiszolatok kielemzését Dr. Kürtösi Brigittával (egyetemi tanársegéd, MKE, Restaurátor Tanszék) végeztük. 13 Mindkét félgömbről a beütődött, leváló részekből vettünk mintát, az alsó félgömb esetében a javítás (felragasztott vászondarab, papírok) alatti rétegekből. 97
