Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2020)
Varga Judit: Egy könyvkötőmester által készített glóbuszasztal restaurálása
5. kép. Az alsó és felső félgömbből vett minták keresztmetszet-csiszolatai, 20x objektív, normál fényben és UV gerjesztésben. Mikroszkópos felvétel. 1. gipszalapozás 2. cinkfehér 3. márványfestés 4. lakk 5. cinkfehér 6. a térkép festékrétege 7. lakk 8. újabb lakkréteg. 1 2 3 4 5 6 7 6. kép. A glóbuszasztal lába. 1. fatányér 2. vasküllők 3. főpillér 4. krétázott, rozettás rátétdíszek 5. blondei díszek 6. 3 db íves láb 7. lábazati talp. A lábállvány (6. kép) bükkfából készült, feketére festett, plasztikus részei fémszínezettek. Egy központi hengeres, esztergált elemre csapolással illeszkedik három fűrészelt ívű láb, melyeket blondei masszából készült növényi motívumokkal díszítettek, valamint lábanként 4 darab esztergált, rozettás rátétdísszel láttak el, melyek felületét krétaalapozással tették plasztikussá. A lábállvány nyakrészénél 8 darab hajlított vasküllőből álló kosárszerű merevítőelem található, melyek egyenként rögzülnek csavarokkal, alul a lábhoz, felül egy tányérhoz, ami a lábhoz egy annak a tetején kialakított menetes csappal kapcsolódik. A glóbuszt a belseje felől a tányéron áthatoló menetes csap közepébe fürt lyukon keresztül acél facsavarral rögzítették. A háromszög alakú, csapott sarkú, sötétbarnára pácolt, tölgyfából készült lábazati talp feltehetően nem ehhez a lábállványhoz tartozott eredetileg, amit eltérő anyaghasználata és formai kialakítása is igazolhat. A fellelhető analógiáknál a glóbuszasztalok háromszög formájú talapzatai ívesen bemetszettek, míg ennek oldalai egyenesek. Anyagvizsgálatok Az elvégzett anyagvizsgálatok a műtárgy készítéstechnikai eljárásainak, szerkezeti felépítésének megértését szolgálták, valamint hozzásegítettek a restaurálás során a legmegfelelőbb anyagok és kezelési módszerek kiválasztásához. A glóbusz héj szerkezetét alkotó alapozóréteg azonosítását sósavval végeztük, amivel megcseppentettük a mintát és mikroszkóp alatt figyeltük a reakciót. Pezsgés nem volt látható, a minta egyben maradt, ami gipsz használatára utalt. A glóbusz külsejét borító lakkréteg vizsgálata fototechnikai felvételek elemzésével és oldódási tesztekkel történt. Az UV-lumineszcens felvételeken a lakkréteg narancsosán lumineszkált, az oldódáspróbák során pedig pár perces alkoholos pakolás után könnyen oldódott, ezek alapján a bevonat feltehetően sellak. A szálasanyagok vizsgálata a lebegő, felfeslett részek fonalaiból vett mintákon, polarizációs mikroszkóppal történt. A jellegzetes morfológiai tulajdonságok alapján megállapítottuk, hogy a glóbusz belsejében levő bordó 98