Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2020)
Orosz Katalin - Várhegyi Zsuzsanna: Gélek alkalmazási lehetőségei a papír- és bőrrestaurálásban
6. kép. Tintamarásos lap kezelése különböző gélekkel. tűk azokat, majd egy üvegtállal letakartuk, hogy ne párologjon a nedvesség, de nem nehezítettük le. A kezelés 10 percig tartott, ekkor eltávolítottuk a géleket és hagytuk szabad levegőn megszáradni a papírt. A rongypapír erősen szívta a nedvességet, nyúlni, hullámosodni kezdett, a merev Ca-fitátos és a lúgos gellán gél ezért nem érintkezett mindenhol a papírfelülettel. A rugalmasabb agar gél erősen nedvesítette a papírt, ami nyúlni kezdett, a gél rátapadt a felületre. A géleken 10 perc elteltével szín-, vagy tónusváltozás nem volt megfigyelhető, ugyanakkor az agar és a lúgos gellán gél mintha kicsit oldotta volna a tintát, a gélen halványan meglátszott az írás lenyomata. A papír erősen deformálódott a kezelt területeken, és ez a száradás után is megmaradt. Úgy tűnik, mintha a szöveg a kezelt területeken kicsit erősebben átütne a lap túloldalára. Végül ismét elvégeztük a vasion tesztet, ami a kezeletlen területen a tintában nagyon sok vasiont mutatott ki. Azokon a területeken, ahol a Ca-fitátos gélek teljesen érintkeztek a papírral, a teszt negatív lett, viszont ott, ahol nem feküdt fel rendesen a gél, nagyon enyhén pozitív eredményt mutatott. A lúgos gél is nagymértékben csökkentette a vasion tartalmat, csak enyhén lett pozitív a teszt eredménye. Ez arra utal, hogy a lúgos gél maga is képes a vasionok egy részének eltávolítására.56 A komplexképzővel végzett kezelés tehát 10 perc alatt is 56 Cremonesi és munkatársai (2017. p. 23.) agar géllel sikeresen távolítottak el rozsdafoltot, amit a gél komplexképző hatásának tulajdonítanak. A magyarázat szerint a fenolos hidroxil csoportok lúgos közegben ionizálódnak, így képesek megkötni a vas(Il)ionokat. A nem fenolos hidroxil csoportok ugyan kisebb mértékben, de szintén képesek lehetnek egy ilyen komplexképző reakcióra, ami a gellán gél vasion megkötő tulajdonságát is magyarázhatja. Emellett az is elképzelhető, hogy a lúgos gélben a kalcium-hidroxid a vas(II)ionokkal vasoxid-hidroxid csapadékot képez, ezzel vonva ki a vasionokat a papírból. (Kiss György szóbeli közlése.) hatékony volt, ugyanakkor a jó nedvszívású papírt érdemes előpárásítani, hogy megnyúljon, így a gél mindenütt érintkezzen a felülettel. A gél alacsony kémhatása azonban károsíthatja a papírt, ezért mindenképpen javasolt egy lúgos géllel történő „öblítés” is a savak eltávolítása és lúgos puffer képzése érdekében. Ragasztók eltávolítása enzimes gélekkel A keményítő-, csiriz- és enyvrétegek, maradványok eltávolításához alkalmazhatók amiláz és proteáz enzimeket tartalmazó agar és gellán gélek. Ebben az esetben alacsony koncentrációjú, többnyire 1-1,5%-os géleket használnak. Van Dyke megjegyzi, hogy 2%-os koncentráció fölött az enzimes gél hatékonysága a vizes gélével azonos.57 A szerzők tapasztalatai szerint a 2%-os agar és gellán gélbe felszívatható az előre elkészített enzimoldat, pontosabban érdemes a géllapot az enzimoldatba áztatni kb. 1 órára, majd szűrőpapíron leitatni és úgy helyezni a kezelendő papírra 10-15 percre. A kezelést befolyásolja a hőmérséklet, az enzim típusától függően körülbelül 40 °C biztosítása58 * * eredményez hatékony működést. Tapasztalataink szerint a kezelt papír alatt, illetve a gél és a melegítőlap között páralecsapódás keletkezhet, valamint az alacsony gélesedési hőmérsékletű gél a meleg hatására felpuhulhat és túl sok enzimoldatot engedhet a papírba deformációt és foltot okozva. Az enzimes gélek használata még további kísérleteket igényel. 57 van Dyke 2017. pp. 101-106. 58 Markevicius az egyenletes kezelési hőmérsékletet IMÁT intelligens textillel biztosította, (IMAT= Intelligent Mobile Accurate Thermo-Electrical Device). Ennek hiányában zselés kézmelegítő is alkalmazható, ami kb. 45 °C-ra melegszik, ezt azonban érdemes textillel beburkolva használni, és megoldani, hogy ne nehezedjen a gélre. 90
