Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2020)

Rauca-Bencze Fruzsina: Melka Vince festmények a Kolozsvári Művészeti Múzeum örökségében. Esettanulmány: egy nagyméretű vászonkép restaurálása

és buzogány, felettük egy toliakkal díszített páncélsisak ábrázolása jelenik meg. A kompozíciót felül kazettás fa­mennyezet zárja. A festmény a bal alsó sarokban monogrammal és ke­letkezési dátummal szignált: „18 VM 62”. Murádin Jenő művészettörténész szerint - mivel ez a mű még Melka Vince prágai tanulmányai idején készült valószínűleg a művész hozhatta magával Prágából Erdélybe, amikor 1870 táján Kolozsvárra telepedett. A festmény súlyos ká­rosodásai, több tucatnyi vízszintes szakadása és a vászon hullámosodása mind arra utalnak, hogy a hordozót valami­kor hosszú ideig feltekerve szállították és tárolták (8. kép). A festmény restaurálás előtti állapota 11. kép. Részletfelvétel a hordozó és a festékréteg károsodásáról. A nagyméretű kép (208x114 cm) hordozója egyetlen da­rabból álló, vászonkötésű, közepesen durva, sűrű szövésű vászon, anyaga a mikroszkópos vizsgálatok alapján len­nek bizonyult. A festményt vakkeret nélkül, feszítetlen állapotban 1988-ban adta át az Erdélyi Történelmi Mú­zeum a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak. Valószínűleg korábban is ilyen módon, vagy feltekerve tárolták, ezért a hordozó a feszítetlenség következtében nem tudta ellátni a feladatát, az alapozás- és festékrétegek vászonhoz való ta­padása lecsökkent, illetve megszűnt, ezáltal kipergések és hiányok jelentek meg a teljes festett felületen (9-10. kép). Az idők során a kép méretét háromszor átalakították, a vásznat különböző nagyságú vakkeretekre feszítették, ezt a szegek által okozott lyukak és korróziós foltok bi­zonyították, amelyek három sorban helyezkedtek el a vászon pereme mentén, ugyanakkor a szélek közelében 9. kép. Részletfelvétel a festék- és alapozóréteg kipergéseiről. 10. kép. Részletfelvétel a hordozó károsodásáról. különféle behajtásokat és ezek következtében létrejött repedéshálót lehetett megfigyelni. A méretváltoztatások következményeképpen a húzószegélyek meggyengültek, a festmény szélei elöregedtek, töredezetté váltak, emiatt számos hasadás és hiány keletkezett (11-12. kép). Többszöri felcsavarásra, hosszú ideig feltekerve való tárolásra, valamint ilyen módon történt szállításra utalt a hordozón észlelt 27, (2-17 cm-es hosszúságú) vízszintes irányban húzódó szakadás (13. kép), valamint a vászon hullámosodása és deformálódása is. Bármilyen vastag­ságú vászonkép kerül feltekerésre, a hajlítás mozzanata következtében olyan lokális erők keletkeznek a festmény­ben, melyek a rajta levő rétegek torlódásához vezetnek. A veszélyeztetett helyet körülhatároló szakaszon egyszerre azonos nagyságrendű, ellentétes erők lépnek fel: a csava­rás irányának megfelelően az egyik oldal összenyomódik, 12. kép. Részletfelvétel a húzószegély károsodásáról. 112

Next

/
Thumbnails
Contents