Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)
Emődi András: Tébi János nagyváradi lakatosmester toronyórái
7. kép. Szentjobb római katolikus templomának tornyában lévő gyári óra és szekrénye. áttételei) mind a toronyóra részei. Fennmaradt Tébi János elszámolása az újvárosi óraszerkezet előállításához felhasznált anyagokról, az 1843 júliusa és 1844 februárja között Dáné Antal kereskedőtől és elsősorban Pichler János vasárustól beszerzett eszközökről, alapanyagokról. A mindösszesen 313 forintos költségből 26 forintért szenet, több mint 40 forintért tucatnyi alkalommal különböző méretű reszelőket, mintegy 5 kilogrammnyi rezet és két olvasztó tégelyt 8 forintért, közel 180 forintért vasárút (iatzéli, ráfvasat, gatter vasat, spáring vasat, schlis vasat, rúdvasat, caglya vagy zagli vasat, stayer vasat, drótot, több mint ezer darab nittnit), 60 forintért pléhet vásárolt. Az összesítés végén a késztermék súlyát is megadta, fontban (1 font = 0,56 kg.). Az óraverg 345-öt, a négy tábla 281-et, a mutatók és perpendicul pedig 31 fontot nyomtak. Tébi óraszerkezete az összes járulékos elemmel együtt tehát mintegy 360 kg súlyú volt, maga a tulajdonképpeni, restaurálandó óramű 190 kg.24 Az újvárosi és a hegyközcsatári szerkezetek leszerelését megelőzően mérlegelni kellett néhány műtárgyvédelmi és etikai szempontot is. Ekkor szerzett saját tapasz24 RNLBml / Nagyváradi Református Egyházközség Levéltára / 47. iratcsomó (számadások). talatainkból kiindulva e helyen szeretnénk hangot adni véleményünknek a tekintetben, hogy mit ildomos (és mit nem) elkövetni egy régi óraszerkezettel: • Egy történeti óraszerkezet ma már muzeális értéket képviselő műtárgy és bár vannak működőképes, száz-száznegyven éves toronyórák, ezek egyre ritkábbak és a legtöbb esetben radikális beavatkozásoknak köszönhetik magas korukat. Levéltári adataink sokasága bizonyítja, hogy a 18. és 19. századi órák élettartama általában nem haladta meg a száz évet, sőt számos szerkezetet három-négy évtizedes működést követően leselejteztek. Tébi János újvárosi szerkezete több mint negyven esztendeje működött utoljára, évekkel ezelőtt kiborították az eredeti óraállásból, a számlapok mánusainak többsége ma már hiányzik, a mozgásátviteli elemek nagyobbik hányada úgyszintén. Hegyközcsatáron hasonló a helyzet, igen rég leselejtezett óraszerkezetről van szó ebben az esetben is, járulékos elemei hiányoznak. • Fenti, nagyjavításokat adatoló forrásaink azt mutatják, hogy még a 20. század első felében is kiaknázandó felszerelési tárgyként, az időt mutató gépezetként, semmi esetre sem védendő műtárgyként tekintettek az óraszerkezetekre, bármilyen radikális beavatkozást (hegesztés, köszörülés, esztergályozás, csere stb.) indokoltnak láttak a pontosság növelésére, a működőképesség fenntartására. A szemlélet néhol máig él, számos helyen találkozhatunk „újba tett” szerkezetekkel. Ez legtöbb esetben a tengelyvégek modern csapágyakba helyezését (csapágyfészkeknek a régi vázba marását vagy csapágyházak felhegesztését), az óra lelkének számító gátkerék és horgony cseréjét, szélsőségesebb esetekben a súly meghajtások teljes kiiktatását és elektromos vezérlésűvé alakítását jelenti. Nem vitatjuk el természetesen a helyi szükségletek előbbrevalóságát, az ügyeskedő helyi ezermesterek eljárásainak, improvizációinak létjogosultságát, ám azzal számolni kell, hogy ilyen esetekben a jelentős értéket képviselő műtárgyat örökre tönkreteszik, különösen vizuális szempontból éri helyrehozhatatlan kár azokat. E nagymérvű beavatkozások napjainkban idejétmúlttá váltak, ugyanis a teljes régi szerkezet kiváltható a legtöbb egyházközség számára megfizethető, szakosodott cégektől beszerezhető kisméretű elektronikus vezérlőegységekkel, precíz osztóművel és mutatótengelyekkel. Remélhetőleg éppen e technológiai előrelépés óvhatja meg muzeális szerkezeteink egy részét a további rombolástól, mert hiszen a törvény nem védi azokat, tudomásunk szerint egyetlen romániai történeti toronyóra sem élvez védettséget! Mindkét általunk kiválasztott műtárgy eredeti állapotában maradt fenn, csekély, alig észrevehető szerkezeti módosításokkal. Hegyközcsatáron a falu főterén található református templom közeljövőben tervezett teljeskörű renoválását követően az egyházközség mérlegelné egy precíziós, elektronikus vezérlésű új óra beszerzését. Nagyváradon, a viszonylag félreeső helyen lévő templom esetében erre nem mutatkozik igény. • Mérlegelni kell a régi szerkezet eredeti helyéből való kimozdításának indokoltságát és itt gyakorlatilag há-81
