Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)
Emődi András: Tébi János nagyváradi lakatosmester toronyórái
Az egyházközségi számadási iratok közötti első számlája 1801-ből maradt fenn.14 Kecsegtető volna valamiféle szakmai jellegű kapcsolatot találni az 1815 júniusában meghalt Georg Ruepp órásmester és Tébi között, ám kutatásaink során ilyen téren nem jártunk sikerrel. 1812-ben a váradolaszi református rektor (professzor) házába a számadó gondnok a Sas utcai órástól egy faliórát vásárolt 25 forintért (váltócédulában, mely régi bankóban 125 rénes forintot ért), 1813-ban és 1815-ben ezt vagy a református iskolában lévő másik órát egyaránt Ruepp javította, 1816-ban pedig Katona Gábor órásmester javított 7 forintért egy órát az eklézsiának. Úgy tűnik Tébi János ekkor még nem volt képben óraügyben pedig már 1814-ben fertályos toronyórát készített szülőfaluja, Zsadány református egyházának. Ismereteink szerint ez volt az első toronyórás munkája, ám azt nem tudjuk kitől sajátíthatta el e különleges mesterségbeli tudást. 1817-ben a Várad közelében lévő hegyközcsatári református templom tornyába készített fertályos órát 1700 váltóforintért, melyet az 1847. évi tűzvészt követően valószínűleg ő hozott ismét működőképes állapotba. Ez utóbbi szerkezet máig fennmaradt, ugyanúgy mint az 1400 váltóforintért szintén 1817-ben készített pocsaji órája is. A nyírségi Gebe református templomtornyába 1822-ben 800 forintért, a kalotaszegi Magyargyerőmonostor templomának tornyába pedig 1834-ben helyezett fel általa készített toronyórákat. A monostori szerkezet két hónap alatt készült el és Tébi tíz napig tartózkodott ott a felszereléskor, segédjével együtt. Bár az ottani levéltári források csak annyit árulnak el, hogy nagyváradi volt a mester, ám ezidőtájt más toronyórás nem működött a városban, és a ma is meglévő monostori szerkezet szemrevételezése után kétséget kizáróan megállapíthattuk, hogy az Tébi munkája. A mindössze két hónapig tartó kivitelezés egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Tébi nem csak alkalomszerűen foglalkozott toronyórák készítésével, ugyanis vagy készleten lévő, vagy félkész és rövid idő alatt befejezett szerkezetet szállított Kalotaszegre. Eddigi adataink alapján ugyanis egy-egy toronyóra megrendelése és felszerelése között legtöbbször egy év telt el! 1836- ban Körösszegapáti ugyancsak református templomának tornyába, majd 1847-ben a váradolaszi református iskola számára készített egy-egy órát, ez utóbbi kisebbszerű szerkezetet 100 forintért. Meg kell emlékeznünk nagyobb horderejű javítási, átalakítási munkáiról is. Kutatásaink adatai azt sejtetik, hogy egy öreg vagy működésképtelen toronyóra javítási költsége egykori beszerzési értékének akár a felét is elérte, leszerelést, elszállítást és hetekig tartó műhelymunkát feltételezett. Tébinek mindeddig egyetlen katolikus megrendelésre végzett munkáját adatolhattuk, az 1826-ban a belényesi plébániatemplom igen régi óraszerkezetén végzett nagyjavítást, melyet 200 forintért vállalt el. A kö-14 Csemák 1997. pp. 79-80., 91-98., Emődi 2018. 28. lábjegyzet, RNLB- ml / Nagyváradi Református Egyházközség Levéltára / 7, 15, 18, 26, 30, 33, 42, 47. iratcsomók (számadások). rülmények ismeretében e munkája ugyancsak annak a bizonyítéka, hogy keresett mester volt, sőt az elérhető földrajzi távolságban lévő egyetlen toronyórákkal foglalkozó szakember. 1830-ban a váradolaszi református iskolában lévő régi órát javította, majd 1839-ben a Komádi református templomának tornyában tűzvész idején megrongálódott, lezuhant és megbomlott szerkezetet újította meg és helyezte újra működésbe, 250 forintért.15 Tébi János nagyváradi munkáit külön is számba vehetjük. A város templomainak tornyaiban aránylag új óraszerkezetek kattogtak (újvárosi római katolikus plébániatemplom, székesegyház, görög keleti templom), így mesterünk számára helyi viszonylatban nem nagyon adódott toronyórás munka, legfeljebb javítások. 1835-ben a református professzori lakás padlásán kihasználatlanul hevert egy Tébi által korábban készített, ajándékozott kisebb, toronyba való óraszerkezet. Talán ugyanennek a szerkezetnek a Türelmi Rendelet után felépült váradolaszi református templom kicsiny fatornyába való felhelyezése merült fel 1839 novemberében, ám a presbitérium a következő esztendő januárjában úgy határozott, hogy a mostani silány fatoronyba az óra nem illik és az adattassék el. A Tébi által átvett órát a mester maga értékesítette 1846- ban. Újváros református temploma Szász József vármegyei mérnök tervei alapján 1835-1853 között épült fel s az eredeti terven is két impozáns torony szerepelt, melyek a közbejött forradalom és pénzügyi nehézségek okán Tébi János életében nem készültek el, majd csak halála után két évtizeddel, 1870-1872 között (1. kép16). Ezt azonban Tébi nem tudhatta előre, így már 1843 júliusában bejelentette az egyháztanácsnak, hogy toronyórát készítene az épülőfélben lévő templomhoz, méghozzá egyháza iránti szeretettől vezérelve anyagárban. 1844 áprilisában készült el teljesen a szerkezet, melyről szóló számadás szerint a felhasznált anyagokra 313 váltóforint költsége volt Tébinek.17 A jelzett két évtizedes eltolódás e sorok íróját alaposan megtévesztette.18 A mester életében nem helyezhették fel és nem indíthatták el a szerkezetet, hiszen nem épültek meg a tornyok (2. kép19). Az óra mint kegyes adomány raktárba került. A toronyépítő bizottság és Daday József helyi lakatosmester - a későbbi messze földön híres toronyóra gyáros - között 1871. május 29-én zajlott le a tárgyalás egy, a templom újonnan felépült tornyában felállítandó óraszerkezet felszerelése tárgyában. 1872 nyarán az a helyére is került, éspedig a nyugati toronyba, a nyolc óratábla júliusban készült el.20 Az akkori jegyzőkönyvek nem tettek róla emlí-15 Emődi 2018. pp. 18-19., 38-39., 46-49., 61-62., Miklósi-Sikes 2007. p. 260., 277., 1843. évi történeti feljegyzések a MNL / Körösszegapáti Református Egyházközség I. vegyes anyakönyvében (1774-1840), Emődi 2019. 16 A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Levéltára (KREL) gyűjteményéből, ltsz,-. 17 KREL / Nagyváradi Egyházközség Levéltára / Presbiteri Jegyzőkönyvek- 1835, 1839, 1840, 1843,1844,1846. 18 Emődi 2018. p. 29. 19 Emődi - Emődi 2014. XXV. képmelléklet. 20 RNLBml / Nagyváradi Református Egyházközség Levéltára / 85. iratcsomó (számadások) és u.ott 86. iratcsomó (presbiteri jegyzőkönyv). 77
