Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)

Denielisz Dóra: "Fából csinált és zsendellyel fedett…" Faszerkezetek egykor és most Háromszék református templomépítészetében

7. kép. Faboltozatok Fláromszékről: (1) Málnás, (2) Lécfalva,

(3) Papolc (a szerző felvételei, (1) 2015, (2) 2017, (3) 2017).

Egy kazetta három, hátul olykor két sávban egy-egy léccel összeszegelt deszkából áll össze. A kazetták egy a tetőszerkezettől független, a templom hossztengelyére merőleges, fő és párhuzamos fiókváltós raszterbe illeszkednek. Megfigyelhető, hogy a főtartók a padlás gerendázatához tőcsavarokkal kerültek felfüggesztésre, mely vélhetően egy későbbi megerősítés."

Kevésbé kvalitásos, vagy rejtett 18-19. századi emlékek azonban szépszerével akadnak még Háromszéken: Zoltán (19. század eleje?), Erősd (18-19. század?), Magyarhermány (1792), Kézdimátisfalva (1820) vagy éppen Angyalos (1800 körül?) és Gidófalva (18-19. század?) református templomaiban. Előbbi négy festett mennyezet, utóbbi kettő - látszatra - nem visel díszítőfestést. A gidófalvi templom szentélye mégis érdekes lehet számunkra, hisz, ahogy pár évvel korábban a karzatba beépítve is megtalálták festett szerkezetek darabjait12, úgy az orgonakarzatról is jól kivehetőek a mennyezeten lemázolt díszítőfestések. A kazetták egy szimmetria tengelyre szerkesztett, négy virágból álló vagy indás motívumot tartalmaznak. A gidófalvihoz hasonló karzatba épített egykori táblák a feltorjai református templomban is láthatók.

A faboltozatok - amennyiben vakolt-meszelt, stukatúrozott felületképzéssel készültek - gyakran elkerülik az avatatlan szemlélő figyelmét, tévesen falazott boltozatnak tűnhetnek. Felismerni azonban nem nehéz őket, mivel amennyiben a „falazott” boltozat emelkedése bármelyik pontban nulla vagy negatív, úgy vélhetően faszerkezettel állunk szemben, mivel vasalás nélküli falazott szerkezet nem képes csak minimális húzófeszültség felvételére. Utóbbinak szemléletes példája található a málnási református templomban (7. kép).

E szerkezetek felépítését általában az jellemzi, hogy egymás mellett elcsúsztatott és összeszegezett deszkaívekkel imitálják a boltozati ívet, melyet a kötőgerendák oldalaira rögzítenek. Az eredetileg még téglány alakú

11 Mihály Ferenc ötlete nyomán.

12 Szőcsné Gazda Enikő szíves közlése.

deszkák alját utólag fűrészelik a kívánt formára, majd erre készítenek deszkaterítést, lécezést, és vakolatréteget.13

Háromszék talán legizgalmasabb boltozataiként a lécfalvi (1877) és a papolci (1894) szerkezeteket nevezhetjük meg. A lécfalvi faboltozat megoldásában egyedülálló a mai Háromszéken (7. kép). Készítője egy a barokk kori tetőszerkezetek esetében gyakran alkalmazott megoldást választott a nagy kiterjedésű donga terheinek hordására. A tetőszerkezettől függetlenített vázrendszer 7 sarokmerev fakeretből áll, melyre a képen látható módon a keret oldalainak felező, illetve oldalt harmadoló pontjaiban a keretre merőleges lapolással toldott gerendázat fut végig. Iménti gerendázatra csonkok segítségével, kizárólag fakötések és faszegek alkalmazásával vannak befüggesztve másodlagos bordák, melyek felépítése a De L’Orme féle deszkaívekre, illetve egyéb, a környéken megszokott hajlított, toldott fa ívekre emlékeztet (pl.: a gidófalvi református templom diadalíve). A másodlagos bordarendszer aljára a templomhajó hosszában deszkázat van felszegelve, melynek alja egykor vakolat- és stukkóréteggel volt díszítve. Ez a típusú féldonga imitáció, mely a téglány alakú teret fedi, szerkezeti megoldásában találékony helyi építőmesterre vall.

A papolci templom már alaprajzát tekintve is egyedi e vidéken. A levéltári források nyomán az épület a korábban Alpár Ignác mellett Brassóban tevékenykedő építőmester, Szalay Ferenc tervei alapján készült14 *, arról nem tudunk pontos információt mondani, hogy a tető szerkezeti megoldásai is hozzá köthetőek vagy sem. A neogótika szellemében fogant templom keresztházzal és szentéllyel épült, belső terében három oldalon körbefutó acéltartókkal épített karzatszerkezettel rendelkezik. A teret öt keresztboltozat fedi, mely a historizáló faépítészet egyik legszebb példája Háromszéken. A boltozat éleit masszív fa vázszerkezet adja, mely a fentebbi gerendaívezetes rendszerekhez hasonló. A fő bordákat palást irányban mellékbordák merevítik és tagolják. Utóbbi bordázat

13 A De L’Orme féle szerkezetekről többet itt: Krähling - Laczkovics 2006.

14 Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsának Levéltára (Kolozsvár), Ltsz. XVIII. 4/1894 (sz. 242.)

68