Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)

Várfali Andrea - Szabó Csabáné - Sikéné Kovács Melinda: A visontai Szent Kereszt felmagasztalása templom feltárásából származó 18. századi férfi öltözet

kebőrrel borított. A posztó és a bőrbélés között, közbélés­ként laza szövésű vászonkötésű textil25 található. A posztóból készült nadrág oly mértékben töredékes volt, hogy hajdani megjelenésére csak következtetni le­het. A megfigyelések és a korabeli analógiák szerint, fel­tehetően szabásának formája hasonló a 1762-ben kiadott pozsonyi szabásmintakönyvben található jellegzetesen magyar típusú nadrágéhoz.26 A töredékek alapján nem le­hetett megállapítani a térdtől lefelé szűkre szabott nadrág hosszát, ezért elképzelhető, hogy a jobb szár hasítékában a meglévő 3 pár horgos kapocs27 mellett még több is biz­tosította a záródást. A derékrész elején lévő, egy-egy ha­sítékkal kialakított, lehajtható ellenző jól beazonosítható a szél eldolgozása alapján. A hátsó derékrész alatt betol­dás látható. Hátul, a lábszáron a szövetek varrásvonalát gyapjúból fonott zsinór28 díszíti. A töredékek között volt egy feltehetően kör alakúra szabott szövet darabja is, ami a varrásnyomok alapján a térd környékére rögzített folt lehetett. A keleti típusú csizma növényi cserzésű bőrből29 ké­szült egy kaptafára. Sarkán vaspatkó található. Hasonló öltözetek Az elhunyt, öltözete alapján a tehetősebb középréteg­hez tartozó nemesember lehetett, hasonlóan a gyöngyösi Szent Erzsébet templom és a jászberényi Nagyboldogasz­­szony római katolikus templom kriptájában a 18. század végén, a 19. század elején eltemetett személyekhez.30 A tanulmányban szereplővel szemben mindkét feltárásnál azonosítani lehetett az elhunyt személyeket. A gyön­gyösi és jászberényi férfiak öltözetének szabása hasonló, azonban a kék posztóból szabott dolmányokon a gombok többnyire ezüstből készültek. A zsinórdíszes kék posztó­nadrágok mellett csizma és kalap is volt a leletek között. A kriptákban talált magas tetejű, úgynevezett „tót kalap”31 fazonja eltérő a visontai templomban eltemetett férfi fran­cia típusú, felhajtott karimájú kalapjától. Állapotfelmérés32 A jó megtartású, deformálódott kalap nagymértékben szennyeződött, felületére lazán kötődő földdarabok és koporsómaradványok tapadtak. A karima három oldali 25 A szövetet alkotó fonalakat lebomlottságuk miatt nem lehetett azonosí­tani, feltehetően növényi eredetűek voltak. 26 Domonkos 1997. p. 222. 27 A fém megjelenése és vörös színű korróziója alapján feltehetően vas lehet. 28 A fonat anyagát nem lehetett meghatározni a lebomlottsága miatt. 29 Az állatfaj meghatározására nem volt lehetőség a bőr lebomlottsága miatt. 30 B. Gál-Szilcz-Deák. 1995 pp. 29-49., Bathó 2015. pp. 118-147. 31 Bathó 2007. p. 39., Bathó. 2015. p. 136. 32 Az állapotfelmérés két lépcsőben zajlott. A konzerválás előtti szemre­vételezést követően a dolmány és a nadrág töredékein a szakadások és a hiányok pontos mértékét csak a vizes tisztítás után, kisimított állapot­ban lehetett megállapítani. felhajtásából kettő megőrizte a formáját, feltehetően a szövetet körülvevő merev, kemény földrögöknek köszön­hetően, hiszen a rögzítésüket szolgáló zsinórok elszakad­tak, több közülük hiányzott. A fejfedő széle szakadt és hiányos volt. A gyűrött paszomány felületét sókiválás bo­rította, a korrodálódott fémfonalak lamellái töredezettek, hiányosak voltak (4. kép). 4. kép. A kalap restaurálás előtt (Szabó Csabáné felvétele). A kopott dolmány felületét lazán kötött földes szennye­ződés, koporsótöredékek és biológiai károsítok tetemei fedték. A deformálódott viseletben az elhunyt testének maradványai és elporladt csontjai voltak. A viszonylag jó megtartású szövet több helyen elszakadt, rajta nagyobb hiányok voltak láthatók. A varrócérna a külön szabott részek összedolgozásának egyes szakaszain felbomlott, elfoszlott. A vékony fonott díszítések, gombszárak és hur­kok nagymértékben hiányosak voltak. A gombok felüle­tét borító zöld színű korrózió rácementálódott a szövetre, valamint a gombszárakra és a hurkokra. A dolmány elejét és az ujjak hasítékát összezáró kapcsok is erősen korrodá­lódtak, de viszonylag jó megtartásúak maradtak (5. kép). A derék alatti bőrbélés enyhén penészes volt, deformáló­dott, de hajlékony, jó megtartású maradt. A textil és a bőr közötti laza szövésű közbélés nagymértékben lebomlott. A statikailag nagyon meggyengült nadrág csak töre­dékesen, hiányosan őrződött meg. Benne az elhunyt tes­tének maradványai és lábszárcsontja volt. A textil kopott felületét földes szennyeződés, koporsótöredékek és bio­lógiai károsítok tetemei fedték. A szövet feltáráskor még zöld színe zöldes barnává alakult. A hasítékokat záró kap­csok korrodálódtak (6. kép). A csizma töredékesen maradt meg, a bőrdarabok felü­letére laza földszennyeződés tapadt. A viszonylag jó meg­tartású patkók korrózióval borítottak voltak. 55

Next

/
Thumbnails
Contents