Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)
Várfali Andrea - Szabó Csabáné - Sikéné Kovács Melinda: A visontai Szent Kereszt felmagasztalása templom feltárásából származó 18. századi férfi öltözet
5. kép. A dolmány restaurálás előtt (Várfalvi Andrea felvétele). 6. kép. A nadrág restaurálás előtt (Várfalvi Andrea felvétele). Konzerválás, restaurálás A lelet kicsomagolását követően került sor az öltözet mikológiái vizsgálatára. Az Országos Epidemiológiai Központ munkatársa33 kétféle módon, ragasztószalaggal és steril tamponnal vett mintát a szerves anyagokon található penészgombatelepekből. Az analízis során megállapítást nyert, hogy a leleten nem telepedtek meg emberi egészségre veszélyt jelentő mikroorganizmusok.34 35 Fertőtlenítés, tisztítás15 A kalap mechanikus tisztítása során a felületéről csontkés és ecset segítségével lehetett eltávolítani a lazán kötődő, nagyobb szennyeződéseket. Áztatásos, vizes tisztí33 Bálint Edina. 34 A vizsgálatot Dr. Zala Judit végezte. 35 A fertőtlenítés és tisztítás egészségvédelmi okokból védőfelszerelésben, porszűrő maszk és gumikesztyű használatával történt. tásra nem került sor a nemez szétbomlásának és a tárgy további deformálódásának veszélye miatt. Az erősebben tapadó szennyeződések fellazítását desztillált vizes helyi párásítás segítette, melyet szívópapírral végzett tamponálás követett (7. kép). A felpuhult kalap deformációinak megszüntetése szintén helyi párásítással, több lépcsőben zajlott. A fejfedő íves részének visszaalakításához szükség volt egy méretre alakított, fejformájú váz használatára. A síkforma elérése érdekében a nedves, kisimított karimák szívópapírok között száradtak, polisztirolhab lapokkal, márványsúlyokkal és különböző szorítóeszközökkel stabilizálva (8. kép). A felhajló karimákat rögzítő zsinórok elszakadtak, de az öltésnyomok lyukakat hagytak a nemez agyagában, amik illesztési pontul szolgáltak a formára igazításkor. A lyukakba vékony fapálcikákat beillesztve, azokra rögzítésként habkarton korongocskákat húzva, megállapítható volt a fölhajlás pontos mértéke és az összeillesztendő felületek egymáshoz viszonyított szöge (9. kép). 56
