Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)
Németh György: Homoródszentmártoni Bíró Sámuel és vargyasi Daniel Klára levelesládái. Két rendhagyo szerkezetű kabinetszekrény
c- « 20. kép. Matthias BaurlI. útipatika-ládája, Augsburg, 1680-81 k. (© Foto: VAN HAM Kunstauktionen / Sasa Fuis). szokatlan bútor készítője, a bútortesten alkalmazott speciális szerkezeti megoldás segítségével. A forgatható dobozok23 alkalmazásával ládaformából kabinetszekrénnyé alakítható két bútor működési elve az útipatika-ládákéhoz hasonló. Azokkal összehasonlítva azonban ezek a nyitott állapotukban 2 méter széles asztalszekrények tekintélyes, reprezentatív bútordaraboknak számítanak. Fiókosszekrénynek kialakított, mintegy 160 fokban forgatható dobozaik méretüket illetően hasonlóak az egyik legjelesebb Roentgen-bútoron, a frankfurti Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe tartozó átalakítható asztalon (Verwandlungstisch)24 alkalmazott, szintén körülbelül 160 fokban elforgatható dobozokhoz,25 melyek az 23 A német nyelvű szakirodalomban: „schwenkbarer Kasten" („forgatható doboz”). Többek között Ralf Buchholz használja ezt a kifejezést publikációjában a frankfurti Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe tartozó átalakítható asztal (Verwandlungstisch) forgatható dobozaival kapcsolatban. Buchholz 1990. p. 106. 24 Átalakítható asztal (Verwandlungstisch): Neuwied, 1769; Abraham és David Roentgen; készült III. Frigyes Ágost szász választófejedelem részére. Zinnkann 2005. pp. 59-61., Abraham és David Roentgen 1769-ben készült átalakítható asztalának funkciói: „öltöző- és íróasztal, olvasó- és jegyzetpulttal”, azaz „Frisier-, Schreibtisch mit Lese- oder Notenpult" Zinnkann 2005. pp. 32-43. 25 Zinnkann 2005. p. 40. asztal oldalfalainak kinyitása és lehajtása után hozhatóak működésbe26 (21. kép). Egy írókabinet-szekrény27 és egy átalakítható asztal azonos elven működő tárolóhelyei ezek a forgatható dobozok, melyek nyitott állapotban - méreteik miatt - mindkét bútor esetében meglehetősen meghökkentő látványt nyújtanak. Abraham és David Roentgen a 18. század második felében szívesen alkalmazta bútorain a sarkaikon elforgatható, gyakran fiókosszekrénynek kialakított dobozokat, melyek eredete feltételezhetően a Roentgen-bútorok esetében is az útipatika-ládákhoz köthető. A tanulmány egyik célkitűzése, hogy az európai bútortörténettel foglalkozó szakemberek figyelmét felhívjuk arra, szükséges lenne a vizsgálatunk tárgyát képező szerkezetnek különböző bútortípusokon történt alkalmazásával kapcsolatosan folytatni a kutatást.28 A 18. század első évtizedében, a privilegizált helyzetben lévő udvari asztalosok tevékenységétől eltekintve, a bútorkészítés Európa-szerte szigorúan céhes keretek között zajlott. Az asztaloscéhek pedig artikulusaikkal inkább akadályozták, mintsem elősegítették az általuk elfogadottól eltérő bútortípusok térhódítását. A tanulmányunkban 26 Buchholz 1990. p. 106. 27 Németh 1995. p. 3. 28 A szerkezeti felépítésüket és működésüket illetően egymáshoz nagyon hasonlító bútorok, az útipatika-ládák valamint Bíró Sámuel és Daniel Klára „levelesládái” tágabb értelemben vett analógiái egymásnak. Egyúttal esetükben a hasonló elven működő bútorok egy csoportjáról is lehet beszélni. 37
