Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)
Németh György: Homoródszentmártoni Bíró Sámuel és vargyasi Daniel Klára levelesládái. Két rendhagyo szerkezetű kabinetszekrény
17-19. kép. A kabinetszekrény funkciói: (1) láda; (2) kabinetszekrény; (3) kihúzható írólappal, írókabinet-szekrény (Kovács Zsófia felvételei). „levelesláda”, ’’kincsesláda”..., ha ezekhez társítjuk még a „díszes rejtékes szekrény ”19 illetve, a „Daniel család dísz szekrénye ”2I> elnevezéseket, akkor láthatjuk, hogy a különböző korok szakemberei által használt elnevezé-19 A kabinetszekrény régies magyar elnevezése. 20 A díszszekrények (németül: Kunstschrank vagy Prunkschrank) készítésének egyik európai központja a 17-18. században Augsburg volt. A „ dísz szekrény ” elnevezés az 1709-ben készült második szekrény esetében különösen indokolt, ha figyelembe vesszük, hogy ez a szekrény párdarabjával ellentétben feltehetően gazdag ónberakással volt díszítve. Úgy gondoljuk, hogy a Nagy Géza leírásában olvasható „ezüst berakás " pontatlan megfigyelésen alapulhat (ld. e tanulmány 12. jegyzetét). sek által mindig más-más funkciója, illetve jellegzetessége került előtérbe ezeknek a műtárgyaknak. A levelesládák használata a 17. század végén, 18. század elején az erdélyi nemesi családokban széles körben elterjedt volt. A felbecsülhetetlen értékű jogbiztosító iratokat - adományleveleket, privilégiumokat, szerződéseket, végrendeleteket - valamint a peres iratokat és egyéb megtartásra ítélt leveleket őrizték ezekben. Érdekes bejegyzés található egy gépírásos ládajegyzékben is, melyet szintén Herepei János készített. Ebben a „szétnyitható levelesláda”2' megnevezés szerepel. Ez az elnevezés szükségessé teszi a bútor működési mechanizmusának pontosabb értelmezését. A műtárgyak alkotója a mozgatható szerkezeti elemek segítségével működő bútorok egy típusát hozta létre, mely a kabinetszekrénnyé alakítható ládának illetve a ládaformára összecsukható kabinetszekrénynek az átalakíthatóság elvén működő bútortípusa, írószekrény funkcióját pedig kihúzható írólapja biztosítja (17-19. kép). A bútortípus eredete és analógiái Fordulatot jelentett a ládákon alkalmazott szerkezet eredetének kutatását illetően, annak felismerése, hogy feltehetően a 17. században, német területen megjelenő speciális kisbútoroknak, az útipatika-ládáknak az a változata szolgálhatott mintaként a levelesládákat készítő asztalos számára, melyek egy speciális szerkezeti megoldás segítségével kabinetszekrénykéhez hasonló bútordarabokká alakíthatóak. A szerkezeti megoldás eredete feltehetően Augsburghoz köthető21 22 * * * (20. kép). A két levelesládát illetően azonban fontos hangsúlyozni, hogy az útipatika-ládákétól teljesen eltérő funkció, valamint a szerkezeti és méretbeli különbségek következtében, ezeknek a műtárgyaknak a megalkotásával egy olyan bútortípus jött létre, mely a kabinetszekrény speciális változatának tekinthető. A kabinetszekrények, melyeknek belsejében fiókok és polcok helyezkednek el, megszokott esetben ajtóval, vagy lehajtható írólappal záródnak. Ezt a tradíciót változtatta meg a 21 A gépírásos ládajegyzékben [kézirat] az LXXVI. számú ládára vonatkozóan a következő bejegyzés olvasható: „Szétnyitható levelesláda a vargyasi Daniel és Biró családok címerével, 1709. évszámmal. Fa és fémberakásos munka....... I db. P. H. Herepei János s. k. " A dosszién szereplő felirat: Az elszállított és 1945 márc. 29-én Zalaegerszegen megsemmisült múzeumi anyag leltárának másolata és az itthon maradt 31 láda jegyzéke. (SZNM It) 22 A bútorgyüjtemény munkatársa, Horányi Éva fömuzeológus hívta fel szerző figyelmét egy, a Lempertz aukciósház katalógusában, 2015 novemberében árverezett augsburgi útipatika-ládára, mely a 18. század első felében készült. (Lempertz 2015. p. 381.) Az útipatika-láda az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött műtárgyhoz hasonló szerkezettel készült és a bútor analógiájának lehet tekinteni. A 18. században az útipatika-ládák hasonló szerkezeti felépítéssel készült típusa német nyelvterületen már elterjedt lehetett. A típus szerző által ismert legkorábbi megjelenése, a VAN HAM aukciósház 2012. november 17-én tartott aukciójának egyik fődarabja volt. Az augsburgi arany- és ezüstműves Matthias Baur II. (Seling 1980. Nr.1776.) útipatika-ládája 1680-81 körül készült. (VAN HAM 2012. Kat.49737-1) 36
